A feldolgozókat már nem is tudják ellátni, azok zömmel az importból készült pirospaprikát vásárolják. A vevők meg gyakran háborognak, ha egy magyar cég külföldit dolgoz fel vagy forgalmaz.

Nem nagyon tudunk mit csinálni – nyugtázza a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke. Németh József tett már bejelentést gyanús megjelölések miatt, de a határon átnyúló hatósági intézkedés macerás. A legálisan import alapanyagból készült termékek jelenlétét pedig kénytelenek tudomásul venni az ágazatban, hiszen egyelőre nem termelnek annyi pirospaprikának valót, hogy ne kerüljön külföldi is a polcokra. Németh József több cégben is tulajdonos, kalocsai, sükösdi és szegedi üzemeiben magyar alapanyagból dolgoznak, még úgy is, ha az egyre drágább.

Húsz évvel ezelőtt nagyjából hatezer hektáron folyt a fűszerpaprika termelése a FruitVeb szakmai szervezet adatai szerint, ez a terület ezerötszázra zsugorodott 2010-re, majd 2017-ben felkúszott valamivel több mint kétezer hektárra. Feldolgozó akadna bőven, de kevés a hazai földön termett fűszerpaprika. Ezért is van az, ahogy azt Németh József is megerősítette, hogy a húsiparba pirospaprikát beszállító cégek szinte kizárólag importból gyártanak erre a célra. Az a szegedi cég is, amelyik magyar alapanyagból gyártott prémium termékeivel sorra nyeri a minőségért járó díjakat.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

A kalocsai, sükösdi és szegedi cégek nagyjából a hazai piac felét lefedik, összesen 5-600 hektárra szerződnek hagyományosan úgy, hogy a szegedi gyárban is a Kalocsa és Sükösd környékén megtermett fűszerpaprikát dolgozzák fel. A tizenöt-húsz vállalkozással és legalább kétszáz kistermelővel leszerződött cégek adják a vetőmagot, a hetven százalékban géppel leszedett terméshez biztosítják a berendezéseket is, így ezzel alig kell foglalkozniuk a termelőknek.

Ehhez képest sokkal bizonytalanabb egy kisebb feldolgozó helyzete. A röszkei családi vállalkozás, a PaprikaMolnár Kft. beéri kisebb profittal is, szerintük nem mindig a gazdaságosság számít.

Közel ötven termelővel vagyunk kapcsolatban, de velünk is előfordult egy gyengébb évben, hogy a már leszerződött paprikát másnak adta el egy-két partnerünk, mert többet fizettek érte – mondja Molnár Anita, a cég vezetője. A fűszerpaprika termeltetése nem könnyű, egyfelől a munkaerő drágulása miatt, másfelől pedig azért is, mert ezt a növényt nem feltétlenül lehet intenzív körülmények közé bevinni, mint például a paradicsomot.

A kis cég évtizedek óta szárítja, őröli a fűszerpaprikát a hagyományosan fűszerpaprika-termelő vidéknek számító Röszkén, de azt Molnár Anita is belátja, hogy a régi világot már nem lehet visszahozni, azt a vevőknek is el kell fogadniuk, hogy az áruházakban külföldit is lehet kapni. A röszkei paprikáscég vezetője nemcsak a gyakorlatban áll közel a fűszerpaprikához, hanem egy múzeumot is nyitott egy évtizede, amely a magyar fűszerpaprika 200 éves történetét mutatja be.

"Száz évvel ezelőtt ezen a környéken rengeteg embernek biztosított megélhetést a paprika, dolgoztak vele, majd hétvégenként felvonatoztak Pestre, ott bekopogtattak bérházakba, és eladták kis kiszerelésekben a friss őrleményt. Ezt már nem lehet visszahozni” – magyarázza Molnár Anita, aki szerint legfeljebb az jelenthetne előrelépést, ha nagyobb, összefüggő területeken termelnék a fűszerpaprikát, és amit lehet, gépesítenének. Ezeket a feltételeket jelenleg legfeljebb a kalocsai, a sükösdi és a szegedi cégeket összefogó terméktanácsi elnök csapata tudja teljesíteni, de a félintenzív termeltetésre Mórahalmon is vannak kísérletek.

Kotányi is beszállt

Öt évvel ezelőtt a szegedi kötődésű Kotányi is beszállt a fűszerpaprika-bizniszbe Mórahalmon, az önkormányzat segítségével termelőkkel szerződnek. Most hetvenen fogják szeptemberben leszedni a paprikájukat úgy, hogy a vetőmagot Kotányiék adták „előlegbe”, ők finanszírozzák a szigorú szakmai, technológiai felügyeletet ellátó növényorvost is.

Helyben Csányi László, alpolgármester „felügyeli” a termelést, szerinte sokan a drága munkaerő miatt sem növelik a területüket, ezért a félintenzív termeltetéssel a hozamot kell növelni: folyamatos és jól időzített tápanyag-adagolással, öntözéssel, szigorú technológiai előírások betartásával „fogják” a termelőiket, majd szeptemberben derül ki, hogy ez mennyire volt sikeres. Nógrádi Zoltán polgármester elképzelése is az volt, amikor belevágtak, hogy helyben legyen a malom, a szárító és a csomagolás is, lassan ezeknek a beruházásoknak is a végére érnek, az integrációt a kalocsaihoz hasonlóan szervezik, csak kicsiben.

Az állami támogatásokra a legtöbb ágazati szereplő eddig csak legyintett, ahogy a Terméktanács elnöke, Németh József is. „Az előző agrárminiszter annyit tett, hogy megnyitotta a kalocsai paprikanapokat” – mondja Németh, aki szerint azzal, hogy az új tárcavezető, Nagy István beváltotta az ígéretét, most növelték a vetőmag-támogatást, és a héten jár le a beadási határideje annak, hogy a feldolgozók az energiatámogatási igényüket benyújtsák. Ez a több energiát használó cégeknél akár húszmillió forintot is elérhet, de a kisebb feldolgozók is igényelhetik, persze csak kevesebbet, és igen szigorú feltételek teljesítése mellett. Mindenesetre Németh szerint talán a jó időben, éppen a vetés előtt bejelentett támogatásnak köszönhetően tudott nőni ötven-hatvan hektárral a termésterület.

Az majd kiderül, hogy a csekély támogatások, illetve a technológiai újítások mit jelentenek, meg tudják-e felezni a magyar alapanyagárakat. Erre azért lenne szükség, mert így lehetne elérni az import kilónkénti 6-700 forintos árát. Erre ugyanakkor egyelőre csekély az esély.

• paprika
• fűszerpaprika
• mezőgazdaság