ERÖV csík
MENÜ
2017. november 23.
Kelemen, Klementina
Látványos átalakulás előtt a Föld

Látványos átalakulás előtt a Föld

24.hu

A klímaváltozás közvetlen és közvetett módon számtalan hatással járhat. Mindez sokkal hamarabb fog problémát okozni, mint hisszük..

Szerdán szakadt le az Antarktiszról az az óriási, nagyjából két Luxemburgnyi területű jégdarab, melynek leválására régóta számítottak a kutatók. Hogy a folyamatban mekkora szerepe volt a globális felmelegedésnek, még kérdéses. Egy biztos: a Föld látványos átalakulás küszöbén áll.

A világ teljesen átalakul

A globális felmelegedés kapcsán az egyik leggyakrabban emlegetett probléma a sarki jég olvadása és a tengerszint emelkedése, mely a jövőben már napjaink tinédzsereinek is problémát okozhat.

Az elmúlt tél melege megolvasztotta az Északi-sarkvidéken található Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert körbevevő, egyébként állandóan fagyott talajt. Ironikus módon a bunkert épp azért hozták létre tíz éve, hogy megóvják az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófától. Úgy tűnik, a raktár az első komolyabb krízis során el fog merülni.

Bár a tároló egyelőre biztonságban van, a permafroszt talaj olvadása már most is igen látványos. Mivel az örökfagy rengeteg szén-dioxidot és metánt tartalmaz, felolvadásával hatalmas mennyiségű gáz szabadulhat fel, tovább gyorsítva a felmelegedést.

A helyzet már így is súlyos: a pólusok jégtakarója folyamatosan olvad. Hiába szabunk gátat az üvegházhatású gázok kibocsátásának, már a párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos további melegedéssel is több millió ember kerekedhet fel a lakhatatlanná vált területekről.

A megállapodásban ráadásul igen optimista célt tűztek ki, a hőmérséklet-emelkedés ennél sokkal magasabb is lehet.

Az éghajlatváltozás mélyen a szárazföldön is súlyos hatásokkal fog járni: termőföldeket tehet tönkre, növelheti az erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák számát.

A folyamat olyan drámai átalakulásokhoz vezet majd, melyektől a földi fajok jelentős része kipusztulhat a század végére. Mindez sokak számára fantazmagóriának tűnhet, de nem ez lenne az első olyan eset, mely során a szén-dioxid légköri szintjének gyors emelkedése vált ki tömeges kihalást.

Megsülünk, megfulladunk, megbetegszünk

A felmelegedés egyébként közvetlen módon is fenyegeti az emberi életet. Évmilliók során a földi átlaghőmérséklet természetes módon és lassan változott, viszonylag kevés az olyan élőlény, mely képes alkalmazkodni ahhoz a gyors átalakuláshoz, melynek küszöbén bolygónk áll.

A 2003-as európai hőhullámba, amely az átlagos nyárnál 4 Celsius-fokkal volt melegebb, megközelítőleg kétezren haltak bele. Nem lehetetlen, hogy már a mai tinédzserek életében megszokottá válnak az efféle kánikulák.

Kelet-Közép-Európában ráadásul kifejezetten drámainak tűnik a helyzet: Budapest a világ tizedik leggyorsabban melegedő fővárosa lesz a század végére.

2100-ra Budapest lesz a világ egyik leggyorsabban melegedő városa

A nyarak napjainkban már jóval melegebbek, mint az ipari forradalom előtt. Ha nem sikerült megfékeznünk a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását, a hőmérséklet tovább fog emelkedni. Úgy tűnik, a jelenség különösen súlyosan érintheti a magyar fővárost.
Az üvegházhatású gázok egyébként nemcsak felmelegedést, hanem légminőség-romlást is okoznak. 2090-re 2 milliárd ember lélegezhet majd a WHO előírásánál rosszabb minőségű levegőt. A lég- és vízszennyezés már napjainkban is 1,7 millió gyermek életét fenyegeti.

A felmelegedés a kórokozóknak is kedvez.
Az állandó fagy birodalmában ősi vírusok és baktériumok várnak a kiszabadulásra, az éghajlat változása pedig a betegségeket terjesztő szúnyogoknak is kapóra jöhet – gondoljunk csak a Magyarországon közelmúltban megjelent Zikát hordozó rovarokra.

Mivel sokak szervezete még nem találkozott a távoli tájakról származó, valamint az évezredek óta szunnyadó betegségekkel, az ismeretlen kórokozók hatalmas pusztítást végezhetnek.

Kevesebb élelem, több háború

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék termesztésére használható területek is zsugorodni fognak, miközben a népesség a becslések alapján továbbra is növekedik.

2100-ra 5 Celsius-fokos felmelegedés mellett a maihoz képest 50 százalékkal kevesebb gabona áll majd rendelkezésre, igaz, a populáció ekkorra 50 százalékkal fog emelkedni.

Idővel egy másik jelentős tápláléklelőhely, a tenger is kiapad. A tengerszint emelkedése, a víz felmelegedése, valamint az óceánok szennyezése miatt számos fontos óceáni ökoszisztéma kerülhet veszélybe, ez pedig súlyos hatással lesz a halászatra.

Nem meglepő, de az átalakuló világban a gazdasági összeomlásra is komoly az esély – egyes becslések szerint egyetlen Celsius-foknyi növekedés a GDP 1,2 százalékos visszaeséséhez vezet. Az éghajlatváltozással járó gazdasági gondok, a migráció és az élelmiszerhiány pedig a világon dúló háborúk számát is megemeli.

Egy korábbi kutatás szerint minden fél Celsius-foknyi melegedéssel 10-20 százalékkal nőhet a fegyveres konfliktusok száma.
Egyes szakértők szerint már napjainkban is érzékelhető a globális felmelegedés háborúkra gyakorolt hatása: néhány kutató úgy véli, hogy a szíriai háború egyik oka épp a klímaváltozással kapcsolatos aszály és élelmiszerhiány.

Bár a párizsi klímaegyezmény betartása némiképp csökkenthetné a globális felmelegedés negatív hatásait, az Egyesült Államok visszalépése az egész emberiség sorsát megpecsételheti.