ERÖV csík
MENÜ
2017. november 25.
Katalin
Közösségi kertből látják el az óvodát, iskolát

Közösségi kertből látják el az óvodát, iskolát

index.hu/, Fotó: Bődey János / Index

Ötven nyugdíjas kezdte el annak idején kitisztítani Reziben a falu egyik elhagyatott földterületét.

Azóta a környék legnagyobb közösségi kertjévé nőtte ki magát. Olyannyira, hogy már a legújabb Balaton-környéki éttermeket is ők látják el zöldséggel.
A retket mindenképpen kóstolja meg, mert hihetetlen finom! Ez reggel még a földben volt
- mondta nekem Szilvási Mihály a Laposa Borterasz új séfje, aki hét év után költözött haza Franciaországból, hogy a Balaton parton főzhessen tovább. Minden nagyon finom volt egyébként, nem csak a retek, ami Reziben termett, a falu közösségi kertjében, amit a helyi, Várbarátok Köre egyesület vezetője, Tafota Istvánné Gabriella indított el pár éve.

Ma már ott tartanak, hogy folyamatosan alkalmazni tudnak 9-11 közmunkást, és az általuk megtermelt zöldségből főznek a falu konyháján az óvodásoknak, és ők a keszthelyi egyetem egyik mintakertészete is.
A kert egy hatalmas elhagyott egyházi terület volt a falu közepén, rajta egy háromszáz éves, romos plébániaépülettel. A helyi nyugdíjasok fejéből pattant ki az ötlet, hogy rendbe kellene tenni, és kezdeni vele valamit. A kert végül is adta magát, és a hatalmas megművel területen kezdetektől közmunkásokat alkalmaznak. Mint Tafota Gabriella elmondta, neki mindig az a cél lebegett a szeme előtt, hogy ne csak idénymunkát tudjanak adni, hanem egész évben elfoglaltságot tudjanak biztosítani a közmunkásoknak, ezért mindig is sokkal többen gondolkozott, mint egy közösségi kert.

Először csak alig pár zöldséget tudtak itt megtermeszteni, de gyakorlatilag minden létező pályázatot próbáltak a cél érdekében megmozgatni, így alig pár év alatt a föld mellé lett turistaszállás és konyha is. Lett napelemről működő öntözőrendszer, ólat és kemencét építettek, amit nemcsak főzésre használnak, hanem az el nem adott, vagy fel nem használt gyümölcsök és zöldségek szárítására. Gyakorlatilag ebből a kertből látják el a helyi óvoda konyháját zöldséggel, és ami nem fogy el a közkonyhán, azt aszalják, szárítják, savanyítják. Így a 10 ezer négyzetméternyi terület 10-11 közmunkásnak biztosít munkát egész évben, nem csak a nyári szezonban. És most jutottak el oda, hogy annyi zöldséget termesztenek, hogy eladni is tudnak belőle, úgyhogy a helyi éttermek rögtön le is csaptak rájuk, mindenki örül ugyanis, ha jó minőségű, helyi alapanyagot talál.


"Mivel mi egyesület vagyunk, törvényileg nem lehetünk őstermelők, se kistermelők, nem értékesíthetjük elvileg, amit megtermelünk. Eleinte nem sok remény volt arra, hogy valaha meg tudjuk valósítani ezt a tervünket, de aztán rájöttem, hogy benne van a szabályzatban, hogy vállalkozási tevékenységet folytathatunk, csak a nyereséget nem oszthatjuk fel. Márpedig ha ez benne van, akkor én azt úgy értelmezem, hogy el is adhatjuk, amit megtermelünk." Mondta Tafota Gabriella, aki ezzel lezártnak tekintette az ügyet, és jelenleg már zajlik az engedélyeztetés a NAV-nál és a NÉBIH-nél, hogy amit megtermelnek, azt hivatalosan meg is főzhessék ebédre a saját konyhájukon.

Már így is tudnak eladni éttermeknek, Bezerics Dániel például, aki a környéken több éttermet is üzemeltet (mint a Paletta Bisztró Keszthelyen, vagy a Kishableány Badacsonyban) már csak innen veszi a salátát és a paradicsomot a hamburgerhez. Mint Bezerics elmondta, több évbe került, mire eljutottak oda, hogy úgy tudják összeállítani az étlapot, hogy minden alapanyag helyi legyen, jelenleg a csirke és a zöldség a leggyengébb pont. Sok mindenből tud már jó minőségűt szerezni, de a salátával és a paradicsommal mindig baja volt, így talált rá idén januárban Tafota Gabriella kertjére, ahol már külön az ő megrendelésére termesztik a jégsalátát, és jövő hónaptól a paradicsomot is innen hozzák.

Úgyhogy ha valaki Bazalt burgert eszik a Palettában vagy a KisHableányban, az biztos lehet benne, hogy a közeli kertészetben termesztett salátát eszi. Bezerics Dániel szerint a környéken abszolút egyedülálló, amit Tafota Gabriella létre hozott. Az egyesület vezetője elmondta, hogy ők mindenre nyitottak, a séfek, vendéglátósok elmondják, milyen zöldségeket szeretnének, ők pedig megtermesztik nekik. Bármilyen különleges zöldséggel szívesen kísérleteznek. Szorosan együttműködnek a keszthelyi kertészeti egyetemmel is, ahol bár kevesen tudtak róla, létezik egy Burgonyakutatási központ. Az egyetem jelenleg 13 féle vetőburgonyát forgalmaz, amit mind ők nemesítettek ki és itt, Reziben ebből hatot termesztenek, mivel ez az egyetem egyik bemutatókertje.
Katica, Démon, Hópehely

Keszthelyen 200 éves hagyománya van a burgonyatermesztésnek és 1950 óta folyik itt burgonyakutatás és nemesítés. A kezdet gróf Festetics György idejéig nyúlik vissza. Egy-egy új burgonyafajta kinemesítése igen összetett munka, és akár 10-11 év is lehet. Jelenleg 13 burgonyát forgalmaznak, hiszen pürének, csipsznek salátának mind másféle való. Ha eddig azt gondolta, hogy a krumpli csak krumpli, akkor ismerkedjen ezekkel a nevekkel: Balatoni rózsa, Katica, Démon, Hópehely, Rioja (Százszorszép), Lorett, White Lady, Somogyi kifli, Arany Chipke, Botond, Vénusz Gold. Jó krumplisalátát például, a somogyi kifliből készíthet, jó sült krumplit pedig a Hópehelyből.

Az egyesület legújabb létesítménye egy közösségi gyümölcsfeldolgozó a falu orvosi rendelőjének pincéjében. Hasonlót még csak nem is láttam soha, az egész tele van furcsa gépekkel, mint paradicsompasszírozó, meg magolajsajtoló, meg pasztörizáló. Az ember beadja a gyümölcsöt az egyik ajtón, és a másikon önköltségi áron kijön az almalé, csipkeszörp vagy baracklekvár. Augusztusban pedig, ha minden igaz, saját éttermüket is megnyitják majd, Kemencés étterem néven, ahol saját készítésű pizzát és kemencében sült húsokat lehet rendelni. Szakácsuk is van már, természetesen ő is falubeli.