MENÜ
2019. november 20.
Jolán
Kétszáz per három

Kétszáz per három

hvg.hu

Két évszázad alatt csak háromszor voltunk igazán boldogok.

Két évszázad könyveinek és újságcikkeinek a nyelvezetét elemezte egy nemzetközi kutatócsoport és az előző századfordulót, a 1920-as, valamint a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.

A Warwicki Egyetem, a Glasgow-i Adam Smith Üzleti Iskola és a londoni Alan Turing Intézet kutatócsoportja térképezte fel, hogy a vizsgált kétszáz évben mikor voltak az emberek a legboldogabbak. Tanulmányuk a Nature: Human Behaviour című tudományos folyóiratban jelent meg.

"A mi tanulmányunk az első ilyen jellegű kutatás, fontos első lépés, hogy megértsük, mennyire voltak elégedettek az emberek a múltban. Megmutattunk egy eszközt, amellyel most a szociológusok és a történészek tovább dolgozhatnak, az elemzett korszakok szubjektív elégedettségét összeköthetik a korabeli történelmi eseményekkel" - mondta el az ANSA olasz hírügynökségnek Eugenio Proto olasz közgazdász, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

Az elmúlt két évszázad hangulatának méréséhez a kutatók az 1820 és 2009 között megjelent és a Google Books-on is megtalálható mintegy nyolcmillió könyv és 65 millió újságcikk nyelvezetét elemezték a pozitív jelentésű szavak gyakoriságára koncentrálva. Ez a nyolcmillió könyv a világon valaha kiadott összes könyv mintegy hat százalékát teszi ki.

A kutatás középpontjában négy ország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország állt. A legboldogabb korszaknak az 1890-től az első világháború kirobbanásáig tartó századforduló időszakát (Belle Époque) találták, a húszas évek is kiugrást mutatott, a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság utáni évek a boldogság drasztikus hanyatlását jelentették.

Az általuk kapott boldogságindexet párhuzamba állították a létező közvéleménykutatási felmérésekkel, és kimutatták, hogy a könyvek és újságcikkek alapján általuk kapott adatok jól tükrözik egy nemzet hangulatát. A kutatók magyarázata szerint a könyvek és az újságcikkek azért bizonyultak jó adatforrásnak, mert a könyv-és lapkiadók szerkesztői olyan cikkeket, könyveket publikálnak szívesen, amelyek megegyeznek olvasóik hangulatával.

A boldogságindexük vizsgálatából kitűnt, hogy egy adott ország nemzeti össztermékének növekedésével párhuzamosan növekszik az emberek boldogságérzete, de nagy arányú GDP növekedés - évi legalább 4,3 százalék - szükséges, hogy jól láthatóvá váljék az emberek boldogságérzetének növekedése.

"Indexünk az első fontos lépés ahhoz, hogy megértsük az emberek elégedettségét a múltban. Ha az olaszországi adatokat nézzük, érdekes megjegyezni, hogy a fasizmus idején lassan, de folyamatosan csökkent az emberek elégedettsége, és a 2008-as válság utáni években drámai csökkenést tapasztaltunk" - mondta Eugenio Proto.