MENÜ
2019. árpilis 21.
Konrád
Kék zónák, ahol száz évig élnek az emberek

Kék zónák, ahol száz évig élnek az emberek

hazipatika.com

Van olyanfajta életvitel, amely hosszú ideig tartó jó egészséget és magas életkort eredményez.

A kék zónákban élők sikerének magyarázata látszólag egyszerű: olyan környezetben élnek, amely folyamatosan mozgásban tartja őket anélkül, hogy erre gondolniuk kellene. Például kertészkednek, egész nap sétálnak, és kézzel végzik el a házukban és az udvaron szükséges munkák javát.

Dan Buettner amerikai felfedező és ismeretterjesztő magyarul is olvasható könyve, „A hosszú élet oázisai – Földünk Kék Zónái – A legidősebbek tanai a hosszú életről„ tíz éve jelent meg a National Geografic gondozásában. A szerző azoknak a régióknak az életét tanulmányozta, amelyekben az emberek a legmagasabb életkort érik meg. E területeket nevezte el kék zónáknak, és az elmúlt egy évtizedben a kék zónák tapasztalatainak hasznosítását a boldogságkeresés módszereire és az étkezésre is kiterjesztette. Ami ennél sokkal fontosabb számunkra, hogy további kutatások is megerősítették: van olyanfajta hétköznapinak tekinthető életvitel, méghozzá a Föld legkülönbözőbb pontjain, amely hosszú ideig tartó jó egészséget és magas életkort eredményez.
Buetner és munkatársai öt kék zónát azonosítottak:
– Ikaria szigete Görögországban található, ahol az emberek olívaolajjal, vörösborokkal és házi zöldségekkel gazdagon dúsított mediterrán étrendet követnek.
– Szardínia szigetén Ogliastra ad otthont a világ néhány legidősebb emberének, akik az olasz sziget hegyvidéki régióiban élnek, és jellemzően gazdaságokban dolgoznak, és sok vörösbort isznak.
– Okinava, Japán legdélibb szigete a legidősebb nők otthona, akik sokféle szójaalapú ételt fogyasztanak, és rendszeresen végeznek tai chi gyakorlatokat.
– A Nicoya-félszigeten, Costa Ricában egy bab- és a kukoricatortillák köré épülő étrend a meghatározó. Ezen a területen az emberek idős korukban is rendszeresen végeznek fizikai munkát.
– A kaliforniai Loma Lindában élő hetednapi adventisták nagyon vallásos emberek, akik szigorúan vegetáriánusok, és szorosan összetartó közösségeket alkotnak.
Nyilván vannak még más kék zónák is a világon, de ezeken a területeken számos tanulmány mutatta már ki, hogy sok a 90 vagy 100 év fölötti lakos. Ha valaki azt gondolná, hogy a genetika tehet ezekről az eredményekről, igaza volna, de az öröklött tulajdonságok hatása valószínűleg csak a hosszú élettartam 20-30 százalékáért felel – írja a Health Line szakportál. Azaz a környezeti hatások – beleértve az étrendet és az életmódot –, igen nagy szerepet játszanak az életkor meghatározásában.
A kék zónákban közös, hogy az ott élők elsősorban – akár 95 százalékban – növényi táplálékot fogyasztanak. Bár a legtöbb csoport nem szigorú vegetáriánus, húst havi átlagban csak öt alkalommal esznek ezekben.
A kék zónák lakóira jellemző, hogy elkerülik a túlevést, illetve időszakonként böjtölnek. Okinaván például a 80 százalékos szabályt követik, azaz az étkezést akkor hagyják abba, amikor 80 százalékban, és nem 100 százalékban érzik jóllakottnak magukat. Az is jellemző ezekre a területekre, hogy igen mérsékelt az alkoholfogyasztás. Ahol mégis előfordul, legfeljebb napi két pohár vörösbornál megáll, ami még nem okoz károsodást a szervezetnek.
A kék zónák lakói emellett eleget és hatékonyan alszanak, ami nélkülözhetetlen a magas kor megéréséhez. Ikarián és Szardínián a délutáni szunyókálás is elterjedt szokás. Többségük családban élő, mélyen vallásos ember. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy van összefüggés az erős hit és a magas életkor között. Ennek valószínűleg ahhoz van köze, hogy a hívők támogatást kapnak a közösségüktől a depresszió és a stressz leküzdéséhez.