2002 sok mindenről híressé válhatott volna: Brazília története során ötödször lett világbajnok, Ronaldo nyolc góllal lett a legeredményesebb (32 év után akadt végre olyan játékos, aki eljutott ennyi találatig), Oliver Kahn a döntőbeli bakija ellenére nagyszerűen védett, míg a torna meglepetéseként Törökország és Dél-Korea is elődöntőt vívhatott. Mégis, ha a 20 évvel ezelőtti vébé szóba kerül, akkor az emberek Byron Moreno nevét is felemlegetik: az ecuadori játékvezető neve ugyanis szinte a csalás szinonimája lett. Miközben ő azt állítja, az a Dél-Korea-Olaszország nyolcaddöntő élete egyik legjobb meccse volt. Vb-történelem, 17. rész.
Dél-Korea eleve nagy álmokat szövögetett, nem véletlenül igazolta le Guus Hiddinket, aki négy évvel korábban Hollandiát elődöntőig vezette. A társházigazda a csoportban remekelt, 2-0-ra verte a lengyeleket, 1-1-et játszott az Egyesült Államokkal, majd a továbbjutásról döntő csatában Park Dzsi Szung találatával 1-0-ra legyőzte Portugáliát is – bombameglepetésre a két európai csapat búcsúzott el a vébétől.

Így jött a nyolcaddöntő, ahol a Giovanni Trapattoni vezette olaszok következtek. Az olasz csapat finoman szólva sem volt csúcsformában, hiszen csak Ecuadort tudta legyőzni (2-0), a horvátoktól kikapott 2-1-re, míg Mexikóval 1-1-re végzett. Ha a csoportkör utolsó meccsén a 98-ban bronzérmes horvátok nem buknak el meglepetésre Ecuador ellen, az olaszok idejekorán elbúcsúztak volna.

Elfújt vb-nyolcaddöntő

Jöhetett viszont az egyenes kiesés, és ott megismerhette a világ Byron Moreno nevét. Az 1969. november 23-án született ecuadori játékvezetőt keménykezűként ismerték, hazája bajnokságában akadt olyan évad, amikor átlagban meccsenként adott piros lapot, egyszer az is előfordult, hogy hatszor mutatta fel 90 perc alatt a kártyát.

VAR nélkül persze a meccsbe is könnyebb volt belenyúlni, és ezt az olaszok annyira komolyan gondolták, hogy bíróság elé is citálták – eredménytelenül. De mi is történt? Az 5. percben befújt egy büntetőt a hazaiaknak, de An Dzsung Hvan lövését Gianluigi Buffon kivédte.

A 18. percben Francesco Totti szögletére Christian Vieri tökéletesen érkezett, előny az olaszoknál (0-1). A második félidőben Vieri kihagyott még két hatalmas ziccert, gólt viszont a koreaiak értek el, a 88. percben Szeol Ki Hjeon hosszabbításra mentette a meccset.

És miközben az ázsiaiak játéka több volt, mint durvaság – Francesco Cocót úgy lekönyökölték, hogy felszakadt a szemöldöke, Gianluca Zambrottát le kellett cserélni, mert lerúgták, a földre került Paolo Maldinit a 80. percben tarkón rúgták, Alessandro Del Pierót a 49. percben Kim Te Jung ököllel megütötte – addig piros lapot csak Totti kapott a 103. percben.

Ahogy a Nemzeti Sport írta, Totti elől becsúszva elrúgta a labdát a védő, ám ezzel a lendülettel elsodorta az olaszt is, az ecuadori kifejezett rosszindulattal műesésnek minősítette a zuhanást, és második sárga lappal leküldte a játékmestert a pályáról.

Fordulás után Damiano Tommasi ünnepelte az aranygólt (a szabályok szerint, ha gólt született a ráadásban, az a meccs végét jelentette), ám a játékvezető tévesen lest ítélt.

A 117. percben pedig jött a kegyelemdöfés: egy beadást követően An Dzsung Hvan éppen a legendás Maldini mellől csúsztatott a bal alsó sarokba. 2-1, Korea továbbjutott, Olaszország kiesett.

Morenóról a folytatásban lemondott a FIFA, balszerencséjére éppen akkor utazott hazafelé, amikor az olaszok. A szöuli reptéren aztán összefutottak, Fabio Cannavaro vette észre és vadul kiabálni kezdett. A verekedést végül a biztonságiak akadályozták meg, miközben Cannavaro azt kiabálta:

Ha megütöm, akkor mi van? Kiállít a reptéren?

6 percet jelzett, 13-at hosszabbított

Moreno visszatért hazájába, és kihasználva a vébén megszerzett hírnevét, elindult a quitói választásokon. A kampányszlogenjét nem kell magyarázni – „Mutassunk piros lapot a korrupciónak!” –, úgy tűnt, neki nem számított, hogy jót vagy rosszat mondanak róla, a lényeg, hogy beszédtéma maradjon.

A választási kampány idején azonban a játékvezetéssel sem hagyott fel, ez lett a veszte. Megkapta ugyanis az ecuadori bajnokság sorsdöntő mérkőzésének irányítását, és valljuk be, nagy bátorság volt elvállalni egy fővárosi csapat meccsét akkor, amikor éppen ott akart vezető politikus lenni.

Úgy tűnt, a Liga de Quito-Barcelona Guayaquil meccs 2-3-as eredménnyel zárul, amikor Moreno hat perc hosszabbítást jelzett, végül 13 percet tett rá, amely során a hazai csapat a 99. és 101. percben szerzett gólokkal megfordította az állást, és 4-3-ra győzött.

„A két jogtalan tizenegyessel, két piros lappal, valamint egy megadott, majd visszavont góllal színesített meccset követően a vendégcsapat elnöke jelezte, aligha véletlen, hogy Moreno a hazaiak győztes góljáig vezette a partit, minthogy Quitóban indul az októberi választásokon” – írta a Nemzeti Sport.

Az ecuadori szövetség hivatalból eljárást indított, és 20 meccses eltiltással sújtotta a bírót. Nem elég, hogy kiírta magát a futballból, elbukta a választást is, így végül úgy döntött, befejezi profi pályafutását. Alig egy évvel a botrányos vb-nyolcaddöntő után.

Tiszta a lelkiismerete

Idén áprilisban a La Gazzetta dello Sport készített vele interjút, és abban azt mondta, egyetlen dolgot bán mindössze azon a meccsen, amelyet azóta is pályafutása egyik legjobb teljesítményének tart.

„Ennyi idő után is kapok sértéseket a közösségi médiában az olasz szurkolóktól, de a lelkiismeretem tiszta” – mondta. Azonban, ha az olaszok Dél-Korea elleni meccséről van szó, nem érzi, hogy sokat hibázott volna.

„A játékvezetőnek a másodperc töredéke alatt kell döntenie, különösen igaz volt ez a VAR bevezetése előtt. Nincsenek aggályaim, mert tudom, hogy egyik döntésem sem befolyásolta a meccs eredményét. Például Totti piros lapja volt az egyik legtöbbet kritizált incidens, de ha megnézzük a videót, a koreai játékos ért először labdához, majd az olasz megbotlott, elesett és szabálytalanságot próbált szimulálni. Ezért kapott sárgát, igaz, már a másodikat. De a szabályok sárga lapot írnak elő a műesésért, én csak alkalmaztam és tiszteletben tartottam a szabályokat. Totti nem is tiltakozott, márpedig ha egy játékos így tesz, akkor tudja, hogy bűnös.”

Villant a piros.

Egyet bánt meg mindössze, amikor a 72. percben Hvang Szun Hong szabálytalankodott Zambrottával, akit le is kellett cserélni, ott úgy érzi, piros lapot kellett volna adnia.

„Ember vagyok, aki rosszul ítélt. De abban biztos lehet mindenki, hogy soha nem akartam egyetlen csapatot sem előnyben részesíteni.”

Tommasi érvénytelenített góljánál pedig minden felelősséget akkori partjelzőjére, Jorge Ratallinóra hárított, mert ő intette be a lest.

Ezt a meccset pályafutásom egyik legjobb teljesítményének tartom. 10-ből 8,5 pontot adnék magamnak.

Nem hitték el a drogbanda meséjét

A története azonban nem ért véget, 2010 szeptemberében ugyanis a New York-i Kennedy-repülőtéren letartóztatták, miután 6,2 kiló heroint találtak nála a testére ragasztva. A magyarázata filmbe illő volt: azért tette meg már többször is így azt az utat, mert egy drogbanda állítólag azzal fenyegette meg, hogy megölik a fiát és a feleségét.

Ráadásul – tette hozzá – most csak azért bukott le, mert ez a banda szándékosan feljelentette a hatóságoknál.

Hiszi a piszi, gondolták az amerikaiak, akik 30 hónap börtönre ítélték, és csak büntetésének letöltése után térhetett vissza a hazájába. A hamarosan 53. születésnapját ünneplő egykori sportember jelenleg saját rádióműsorát (El pito de Byron) vezeti, és – bármilyen hihetetlennek is tűnik – játékvezetői szemináriumokat tart.

Korea legnagyobb eredménye

Hogy mi lett Dél-Koreával? Nos, a negyeddöntőben a spanyolok is belesétáltak a csapdába, akkor az egyiptomi Gamál al-Gandúr játékvezető érvénytelenített két gólt (Fernando Morientes teljesen szabályos találatát meg Kim Te Jung öngólját), az ázsiaiak pedig hibátlanul rúgva a tizenegyeseket eljutottak a legjobb négy közé.

A történtek után az öltözőben Xavinak kellett visszatartania Ivan Helguerát, aki készen állt a bíró megverésére. Iker Casillas azt mondta, Spanyolországot direkt elgáncsolták, hogy ne jusson elődöntőbe.

Amit tudni kell a vébéről

A koreai-japán közös rendezésű torna több szempontból is úttörő-jelentőséggel bírt. Ez volt első az első ázsiai világbajnokság (az első, amelyet Amerikán és/vagy Európán kívül rendeztek meg), valamint az első, amelynek több nemzet volt a házigazdája,
A vébére mind a hét korábbi győztes nemzet (Argentína, Brazília, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország és Uruguay) kijutott, míg Kína, Ecuador, Szenegál és Szlovénia ezen a vébén debütált.
A magyarok ezúttal sem jutottak ki, pedig egész jól kezdték a selejtezőt. Az első meccsen Horváth Ferenc duplájával 2-2-es döntetlent játszottak az olaszokkal a Népstadionban, majd Fehér Miklós triplájának köszönhetően gurítottak egy hatost Litvániában (6-1). A baltiak elleni hazai 1-1 már csalódás volt, csakúgy, mint a bukaresti 2-0-s vereség Romániától. És ugyan Grúziát itthon 4-1-re legyőztük, a tbiliszi 3-1-es vereség Bicskei Bertalan állásába került. Jött Gellei Imre, de vele is elbuktunk az olaszok és a románok ellen, és végül az ötcsapatos csoport negyedik helyén zártunk.
A torna nagy meglepetését a francia válogatott okozta, amely címvédőként rúgott gól nélkül esett ki. Első mérkőzésén a sérült Zinedine Zidane nélkül 1-0-ra kikapott az újonc Szenegáltól, majd 0-0-t játszott Uruguayjal, végül a Dániától elszenvedett 2–0-s vereséggel simán elbúcsúzott.
Kínosan szerepeltek az argentinok is, akik három meccsen négy pontot szereztek, és 1962 óta először nem jutottak tovább.
Kína kispadján a jugoszláv születésű Bora Milutinovic ült, aki az ötödik világbajnokságán dolgozhatott, ráadásul minden alkalommal más válogatott élén. De amíg Mexikóval (1986), Costa Ricával (1990), az Egyesült Államokkal (1994) és Nigériával (1998) túljutott a csoportkörön, ezúttal kudarcot vallott.
A végső győztes Brazília szenzációsan teljesített: a C csoportban mindhárom meccsét megnyerte, 2-1-re legyőzte Törökországot, 4-0-ra Kínát, 5-2-re Costa Ricát. Luiz Felipe Scolari válogatottja a nyolcaddöntőben Rivaldo és Ronaldo egy-egy góljával 2-0-ra győzött Belgium ellen, a negyeddöntőben ki ne emlékezne Ronaldinho csodás szabadrúgásgóljára. Aztán jött Ronaldo, aki az elődöntőben a törököket (1-0), a fináléban a németeket intézte el (2-0).

Brazília lett az első csapat, amely 1970 óta minden meccset megnyert a világbajnokságon, a 18-4-es gólkülönbsége minden idők legjobbja lett, a csapatkapitány Cafú pedig az első játékos aki három egymást követő vb-döntőn szerepelt.

• Byron Moreno
• foci
• futball
• bíró