A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy nem lesz ugyan rászorultsági vizsgálat, nem számít a vagyon, viszont vizsgálják a jövedelmet. Ez másfél millió embert érinthet. Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország.

A hétvégén a német kormánykoalíció megállapodott az úgynevezett alapnyugdíjról (Grundrente), amely a mintegy két évvel ezelőtt között koalíciós szerződésben is szerepelt, de eddig nem sikerült megvalósítani. Az alapnyugdíj azt jelenti, hogy akiknek megvan a 35 éves szolgálati idejük, de alacsony a nyugdíjuk, azok járandóságát kiegészítik, nagyjából az úgynevezett “Grundsicherung” (alapjuttatás, egyfajta minimális szociális ellátás vagy létminimum) szintjére.

Az eredeti koalíciós szerződésben “rászorultsági vizsgálatot” kötöttek ki az alapnyugdíj feltételéül. A nézeteltérés fő oka az volt az N-Tv.de szerint, hogy a szocialisták ettől később el akartak tekinteni. Az ő feltételek nélküli alapnyugdíj-javaslatuk hárommillió embert érintett volna. Köztük magas bevételi forrásokkal rendelkező személyeket is, és 4,8 milliárd euróba került volna.

A kereszténydemokrata pártok (CDU és CSU) viszont minimálisra akarták szorítani a kedvezményezettek körét – írta az N-Tv.de. A most kialakult megoldás kompromisszum: úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy a nyugdíjasok vagyonát nem vizsgálják, csak a jövedelmüket. Így például egy drága ingatlan önmagában nem kizáró ok, ha a nyugdíjas nem adja ki.

A megállapodás szerint így csak körülbelül fele annyi, másfél millió főt érint majd a rendszer és 1,0-1,5 milliárd euró közötti összegbe kerülhet a 4,8 milliárd helyett. Jelentősen le tudták tehát szorítani a költségeket a szocialista SPD javaslatához képest. Az alapnyugdíj a gyakorlatban 2021-től lesz esedékes.

A megállapodás alapján 1250 euró az egyedülállók és 1950 euró a párok esetében az a jövedelmi határ, amely felett már nem jár alapnyugdíj. (Beleértve a jövedelembe nyugdíjakat és a tőkejövedelmeket is.) Ennek megállapításához pedig a nyugdíjbiztosítási hatóság és az adóhivatal adatokat cserélnek majd. A bürokrácia csökkentése érdekében nem kell kérvényezni, az eljárás automatikus lesz.

Nem csak nyugdíjból élnek

Úgy tűnik, hogy a híresen spórolós németek között nagyon sokaknak van egyéb jövedelmük is. Miközben gyakran panaszkodnak, hogy a nyugdíjak a munkabérek felét sem éri el, az összes jövedelem alig marad el a dolgozókétól.

Mit mutat a nyugdíjráta?

A másik az említett “helyettesítési rátát” mutatja, azaz azt, hogy mekkora a nyugdíj aránya a nyugdíj előtt állók keresetéhez képest. (A KSH megfogalmazásában “a mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg”.)

Ez a helyettesítési ráta Németországban 2016-ban csak 46 százalék volt. Magyarországon sokkal magasabb, 67 százalék. De a lényegesen alacsonyabb bérek miatt persze ez így is jóval alacsonyabb nyugdíjat jelent.

Sereghajtók között a magyar

A grafikonon azt látjuk, hogy mely országokban mekkora volt az alapnyugdíj (“basic”, kékkel) vagy a minimum nyugdíj (szürkével) az átlagbérhez képest. Már ahol volt ilyen 2016-ban, Németország például nem is szerepel az ábrán. Magyarország viszont a csekélyke minimumnyugdíjjal (sok éve 28 500 forint) a sereghajtók egyike az OECD-ben.

Az adatok az átlagos kereset százalékában vannak megadva, ennek nálunk 10,3 százaléka volt a minimálnyugdíj. (Azóta a bérnövekedés miatt a mutató nyilván tovább csökkent.) Lengyelországban például 22,2 százalék volt ugyanez 2016-ban.

A magyar minimálnyugdíj kérdése azért lehet inkább lényeges, mert a “segélyek” ehhez vannak kötve. “Az öregségi nyugdíj legkisebb összege a nyugdíj mellett számtalan más ellátásnál is szerepet játszik: önkormányzati segély, közgyógyellátás, anyasági támogatás, GYES, GYET, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése” – írta a vasarlocsapat.hu.

• Németország
• Magyarország
• minimálnyugdíj
• alapnyugdíj