MENÜ
2018. december 15.
Valér
Ha nem számít rendkívüli munkavégzésnek...

Ha nem számít rendkívüli munkavégzésnek...

portfolio.hu • fotó: nepszava.hu

Még durvább a rabszolgatörvény: pénzt se kap a több munkáért!

A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein - az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten - túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában, további garanciák nélkül azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt - írja a BDO.

A munkaidő-beosztásnak a jogszabályba most bekerülő módon történő módosítása alapján végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzések, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő.

Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.

"A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult" - mutat rá dr. Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere.

Bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben már tömegesen kerülhet majd sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában - fogalmazott.

A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításnak szükséges volna bizonyos garanciákat is rögzítenie. "Ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő" - hívta fel a figyelmet dr. Máriás Attila.