MENÜ
2020. augusztus 11.
Zsuzsanna, Tiborc
Gyilkos forróságot prognosztizálnak az idei évre

Gyilkos forróságot prognosztizálnak az idei évre

napi.hu

2019 azonban nagy eséllyel melegebb lesz a tavalyi évnél is.

A negyedik legmelegebb év volt 2018 a rendszeres mérések kezdete óta - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S). 2019 azonban nagy eséllyel melegebb lesz a tavalyi évnél is, miután valószínűleg visszatér az El Nino.

A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt 2018-ban, 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2016-ban, a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évben. A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. 2018-nál csak a 2015-ös, 2016-os, valamint 2017-es év volt még melegebb a 19. század óta - emlékeztet az MTI.

Vészjósló jelentést tettek le a meteorológusok

A felmelegedés azonban nem egyenletesen megy végbe, a sarkvidékeket például sokkal erőteljesebben érinti, mint az egyenlítőhöz közelebbi régiókat, és egyre szélsőségesebb klímajelenségek kísérik, mint a szokatlanul forró és csapadékszegény időszakok egyre gyakoribb jelentkezése Európában vagy a hurrikánok erejének fokozódása Észak-Amerikában.

Ami a várható folytatást illeti, már most látszik, hogy 2019 várhatóan szintén az egyik, ha nem a legmelegebb év lesz. Az Egyesült Államok Nemzeti Éghajlati Adatközpontjának (NOAA) klíma-előrejelző központjának prognózisa szerint ugyanis 80 százalékos esély van arra, hogy az El Nino nevű éghajlati jelenség visszatér, sőt, már el is kezdődött. Ez a ciklikusan visszatérő, a Csendes-óceán egyenlítői vizeiből induló, az eltérő hőmérsékletű víztömegek mozgásán alapuló jelenség képes jelentősen fokozni a globális átlaghőmérsékletet, ahogyan legutóbb 2016-ban is történt.

A globális felmelegedési folyamatot nem csak az éves, de a havi adatok is jelzik: ezek szerint az elmúlt 406 hónap mindegyike melegebb volt, mint a 20. századi átlag. Mindez azt is jelenti, hogy a 33 évnél nem idősebb emberek még nem tapasztalhattak az átlagnál hűvösebb hónapot.

A felmelegedés fő oka a tudományos közösség konszenzusa szerint az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás emelkedése, amely tavaly szintén rekord magasságba emelkedett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint. A 2018 decemberében Lengyelországban tartott ENSZ-klímacsúcson mintegy 200 ország közös szabálykönyv létrehozásában állapodott meg, melynek követésével a tervek szerint megvalósíthatóvá válhat a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzése, a globális felmelegedés 1,5, de legfeljebb 2 Celsius-fokban való mérséklése.