MENÜ
2019. január 19.
Sára, Márió
Gyermekvállalás és munkaerőpiac

Gyermekvállalás és munkaerőpiac

portfolio.hu • fotó: socialsamosa.com

Számos országban kimutatták az anyák bérhátrányát és az apák bérelőnyét a gyermektelenekhez képest.

Egy friss kutatás  most Magyarországon is rávilágított arra, hogy az anyák sokkal alacsonyabb bérre számíthatnak, már a gyermek születése előtt is. A kutatás szerint a nyugati országokban kisebb a különbség, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb.

Az anyasági bérhátrány nagymértékben függ az intézményi (gyermekellátás elérhetősége, fizetett távollétek hossza) és kulturális háttértől, ezért mértéke országonként erősen eltérő. Az anyák bére általában mind a gyermektelen nők, mind az apák béréhez viszonyítva alacsonyabb. Ez a háztartásokon belüli specializálódással magyarázható: a gyermek megszületése után az anyák inkább a gyermekellátással, az apák pedig inkább a pénzkereséssel foglalkoznak.

Mindezek miatt már a szülővé válás előtt is lehetnek eltérések a leendő anyák döntéseiben és munkapiaci helyzetében, de ez még nem a gyermekgondozás okozta valós időkorlátok, hanem a várakozások következménye. Lehet, hogy a leendő anyák már ekkor kevesebbet fektetnek a karrierjükbe, mivel tudják, hogy a gyermekvállalás komoly munkapiaci hátrányokkal jár majd, ezért nem éri meg a nagyobb befektetés - írja tanulmányában Lovász Anna, Ewa Cukrowska-Torzewska és Szabó-Morvai Ágnes, amely a Munkaerőpiaci Tükör című kiadványban jelent meg.

Szerintük már az első gyermek megszületése előtt különbözhet a leendő anyák bére a leendő apákétól, illetve azon nőkétől is, akik rövid távon nem terveznek gyermeket.

Mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok?

Korábban németországi adminisztratív adatokon mutatták be, hogy a családtervezés már a gyermek megszületése előtt hat a nők munkapiaci döntéseire, mivel sokan olyan foglalkozást választanak, amely támogatja a gyermekvállalást.

Svédországban az első gyermek megszületése előtt a leendő anyák és apák jövedelme és havibére csak kissé tér el egymástól. Azonban a gyermek megszületése után az anyák relatív jövedelme nagyot zuhan a hirtelen lecsökkent munkaidő miatt. Ugyanakkor az órabér nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan csökken gyermek 15 éves koráig, ami az anyák hosszabb távú gyermekellátási tevékenységének tudható be.

Dániában a munkaórákban, a foglalkozási szintekben és az órabérekben is jelentős változások mennek végbe az első gyermek születése utáni években. Az időbeli trendeket nézve ezek a gyermekvállalás utáni eltérések a teljes női-férfi bérkülönbség egyre nagyobb részét magyarázzák. Ugyanakkor a gyermekek megszületése előtti eltérések egyre kisebbek: a nők szülésig egyre többet fektetnek a karrierjükbe annak ellenére, hogy azután a munkapiacon jelentős hátrányt kell elszenvedniük.

Mi a helyzet Magyarországon?

Olaszország, Csehország, és Magyarország esetében 20-24 százalék közötti bérkülönbséget találtunk a leendő szülők között - írják a tanulmány szerzői.

Az anyák első gyermekük 3-6 éves korában keletkező órabérhátránya minden országban bár eltérő mértékű, de szignifikáns összefüggést tükrözött.

Franciaországban, Olaszországban, illetve Magyarországon a szülés után kisebb órabérhátrányt találtak, mint a szülés előtt.

Ezt az magyarázhatja, hogy ezekben az országokban az első gyermek 3-6 éves korában már csak azok az anyák tértek vissza a munkába, akiknek jobbak a munkaerőpiaci kilátásai, illetve akik elhivatottabbak a karrierjük iránt - emelik ki a tanulmány szerzői, akik 2006 és 2016 között vizsgálták az adatokat.

A vizsgált nyugati országokban a nők semmilyen vagy csak kevés bérhátrányt szenvednek el, ha a közeljövőben gyermekük születik. A déli és a kelet-európai országokban ugyanakkor már a gyermek születése előtt jelentős bérhátrány figyelhető meg. 

A leendő anyák bérhátránya a nyugati országokban ugyanakkora vagy kisebb, mint a gyermekteleneknél megfigyelhető nemek közötti különbség, míg a dél- és kelet-európai országokban ez nagyobb.

A dél- és kelet-európai leendő anyák bérhátránya nem csak külső intézményi tényezőktől (például munkáltatói diszkrimináció), hanem a nők saját választásainak (magasabb pozícióra való jelentkezés, szakmaválasztás) is a következménye. Noha az eredmények nem nyújtanak bizonyítékot ok-okozati kapcsolatra, azokban az országokban, ahol a kisgyermekes anyák hátránya nagyobb, ott a leendő anyák jobban korlátozzák magukat már a gyermek születése előtti években.