MENÜ
2024. március 28.
Gedeon, Johanna
Feleségek a bebörtönzött maffiafőnökök helyén

Feleségek a bebörtönzött maffiafőnökök helyén

occrp.atlatszo.hu

Asszonyok az olasz maffiában: főnökként is megállják a helyüket, ha a férj börtönbe kerül.

Míg Salvatore Cappello az olasz maffia tagjainak, terroristáknak és gyilkosoknak fenntartott, különösen szigorú börtönben ült, addig „birodalmát” felesége irányította odakint. Maria Campagna hűségesen mozgatta a szálakat férje helyett, és olyannyira fontos szerepe volt, hogy a klán elleni nyomozást az olasz rendőrség úgy nevezte el: „Penelope.” Homérosz eposzában Penelope húsz éven át hűségesen várja haza férjét, Odüsszeuszt, közben folyamatosan egy leplet sző.

Az olasz maffiózó-feleségek feladata hagyományosan a gyereknevelés volt, vagy hogy a börtönben ülő főnök üzeneteit továbbítsák a klán többi tagjának. Ám úgy tűnik, ezek a sztereotípiák egyre kevésbé állják meg a helyüket.

A vagyonelkobzást megakadályozandó a maffiózók az elmúlt évtizedekben feleségükre vagy húgaikra, nővéreikre ruházták át a tulajdonukat. A TransCrime olasz kutatóközpont nemrégiben arról írt, hogy míg Olaszországban a maffiával kapcsolatos bűncselekmények ügyében elítélteknek csak 2,5 százaléka volt nő, az összes, a maffia tulajdonában álló vagyontárgy egyharmadának nők a tulajdonosai.

A kutatóközpont azt is megállapította, hogy a maffiától elkobzott cégekben kétszer olyan magas a női részvényesek aránya, mint az olasz gazdaságban egyébként.

Egy jelenleg is zajló, a TransCrime által még nem publikált kutatás szerint a maffiától elkobzott cégek körében az éttermi és vendéglátóipari ágazatokban a legmagasabb a női részvényesek aránya (52 százalék), ezt követi a kis- és nagykereskedelem (38 százalék), a közlekedés (37,8 százalék) és az építőipar (28,5 százalék).

„[A nők] ideális strómanok, mivel általában nem jellemző rájuk a büntetett előélet, az átvilágítások során nehezebben szúrják ki őket, és ha még családtagok is, akkor lehetővé teszik a klán számára, hogy a cég irányítása házon belül maradjon” – nyilatkozta Michele Riccardi, a TransCrime kutatója.

Nem csak strómanok, főnökök is

A női maffiózók azonban nem csak passzív stróman-szerepet játszanak. Legyen szó akár a ‘Ndranghetáról, a Cosa Nostráról, vagy a Camorráról, napjainkban a maffiaellenes ügyészségi iratok tele vannak olyan női maffiózók neveivel, akik lényegében maffiafőnökként tevékenykednek.

Bírósági iratok szerint a 2017-ben letartóztatott Maria Campagnában férje, Salvatore Cappello, a Cappello maffiaklán főnöke teljesen megbízott.

Cappello jobban tisztelte feleségét bármelyik férfi kollégájánál, így aztán a nő volt az, aki a börtönben ülő Cappello és a klán többi tagja közötti kommunikációt irányította.

Cappello annyira megbízott Mariában, hogy a nő volt az egyetlen, aki személyesen üzletelhetett a dél-amerikai kereskedőkkel, akiktől a klán a drogokat vásárolta.

Szintén Campagna feladata volt a „jelentős mennyiségű kokain begyűjtésének megszervezése bármely kikötőből, ahová [a szállítmány] megérkezett” – írták a nyomozók a nő elfogatóparancsában.

A Campagna elleni, „Penelope” fedőnevű rendőrségi műveletben összesen harminc embert tartóztattak le 2017 január 30-án.

A vádak: maffiakapcsolat, kábítószerkereskedelem, zsarolás. Mindent összevetve, Maria Campagna nem csupán helyettesítette férjét. Ő maga is maffiafőnök volt.

A Mariához hasonló nők kevesen vannak, de számuk növekszik. 1989-ben csupán egyetlen nőt ítéltek el maffiakapcsolat vádjával; ez a szám 1995-ben már 89-re nőtt.

A növekedés annak tudható be, hogy az ügyészség máshogy viszonyul a női bűnözőkhöz, mint korábban.

Szigorúbb elbírálás alá esnek a női maffiózók

A kilencvenes évek elejéig a bűncselekmények más megítélés alá estek attól függően, hogy a bűncselekményt nő vagy férfi követte el.

„Vegyük például a lőfegyverek illegális birtoklását. A bírósági iratokat áttekintve azt találjuk, hogy ha a lőfegyvert nő birtokolta illegálisan, akkor a vád bűnrészesség és bűnpártolás. Ha viszont az illető férfi, a vád maffiakapcsolat, ami sokkal súlyosabb bűncselekmény” – nyilatkozta Alessandra Dino, a Palermói Egyetem igazságügyi szociológus oktatója.

Sokáig az ügyészség és a közvélemény is úgy vélte, hogy a nőket akaratuk ellenére bírták rá bűncselekmények elkövetésére férfi társaik.

Fontos megemlíteni, hogy az olasz maffiacsaládok becsületkódexe szerint nők nem eshetnek át a szertartáson, amelynek eredményeként hivatalosan maffiataggá válik valaki.

Mivel az ügyészek a nők esetében általában nem tudták formálisan bizonyítani, hogy kapcsolatban álltak a maffiával, ezért inkább olyan vádakat emeletek ellenük, amelyeket könnyebben lehetett bizonyítani a bírósági tárgyaláson.

„Csak egy 1999-ben hozott, harmadfokú bírósági ítélet óta ismeri el az olasz igazságszolgáltatás, hogy nők is követhetnek el bűncselekményeket bűnszövetkezetben, még akkor is, ha hivatalosan nem tagjai a maffiának” – magyarázta Dino.

Látszólagos emancipáció

„Annak, hogy egy nő tényleges, operatív hatalomra tegyen szert egy maffiaklánban, alapvető előfeltétele, hogy a férfi főnököt lecsukják” – írta az OCCRP-nek emailben Ombretta Ingrascì kutató, aki számos, a nőknek a maffiában betöltött szerepéről szóló könyvet írt.

A nők a hatalmat tehát csak „felhatalmazottként és ideiglenesen” birtokolják, és csak addig, amíg a főnök börtönben van.

Vegyük például Giusy Vitale esetét. Az 1990-es években a nő három fivére vezette a szicíliai Partinico klánt. Amikor rács mögé kerültek, a fivérek úgy döntöttek, hogy átadják Giusynak a klán irányítását. A letartóztatása előtti rövid időszakban a nő minden olyan feladatot elintézett, amit a klán férfi vezetői, de mivel nő volt, soha nem vehett részt a magasrangú maffiatagok találkozóin.

Szintén a talmi emancipációt példázza Nunzia Graviano esete. Testvérei, Giuseppe és Filippo a Cosa Nostra palermói klánját vezették. Amikor a fivérek gyilkosság miatt hűvösre kerültek, úgy döntöttek, hogy Nunziát nevezik ki, hogy távollétükben vigye a boltot.

A nő Nizzából, a francia riviérán található rejtekhelyéről mozgatta a szálakat, intézte a pénzügyeket, és szervezte meg a pénzmosást. Nunzia Graviano intelligens volt, több nyelven beszélt, lekiismeretes olvasója volt Olaszország legjelentősebb pénzügyi lapjának, és a számítógépekhez és táblázatkezelő programokhoz is értett.

„Amikor a Cosa Nostra beszállt a heroinkereskedelembe, a profitot tisztára kellett mosni, a pénzmosás kapcsán pedig olyan feladatok kerültek előtérbe, amelyek közvetlenül nem jártak erőszakkal. Ez lehetőséget teremtett olyan feladatkörök betöltésére, amelyekhez a nők adottságai jobban passzoltak” – írta Ingrascì.

A maffiának szüksége volt könyvelőkre. A nők a zsarolás területén is sikeresek lehettek, mivel a zsarolás inkább a pszichés befolyásoláson, semmint fizikai erőszakon alapul.

A leggyengébb láncszem

Ahogyan a nők egyre inkább részt vesznek a maffia munkájában, úgy növekszik az informátorokká váló nők száma is. Hogy a nők miért válhatnak a leggyengébb láncszemmé, részben az anyasággal magyarázható.

Az anyák kétféleképpen tudják kimenekíteni gyermekeiket a szervezett bűnözés világából: vagy együttműködnek a hatóságokkal, akik aztán segítenek eltűnni, vagy megpróbálnak egyedül felszívódni – ami sokkal nehezebb.

Maria – akinek a vezetéknevét személyes biztonsága érdekében nem írhatjuk le – egyike azoknak, akik úgy döntöttek, hogy a hatóságokhoz fordulnak.

Maria 1990-ben, 25 évesen ment feleségül egy befolyásos ‘Ndrangheta-főnökhöz. A nő családja később összetűzésbe keveredett a férj családjával egy kokainügylet miatt, és Maria családtagjai megölték a nő férjét. A holttestet felgyújtották és a maradványokat disznókkal etették meg, de a ‘Ndrangheta mégis kiderítette, mi történt. A férj klánja bosszúból meggyilkolta Maria bátyját és nagybátyját.

Maria két éven át tépelődött, ám végül úgy döntött, véget vet a sorozatos erőszaknak, mielőtt a lánya is belekeveredne a dologba.

Maria tudta, ki ölte meg a bátyját és nagybátyját. Tudta, hogyan működnek a klánok és kik a kulcsszereplők. „Úgy döntöttem, hogy együttműködök az ügyészséggel, hogy megmenthessem a lányom életét és a sajátomat” – nyilatkozta a nő az OCCRP-nek.

Miután tanúskodott egy maffiaperben, amely több tucat maffiózó lekapcsolásával végződött, Maria éveket töltött egy tanúvédelmi programban.

A nő azóta új életet kezdett egy titkos helyen, új személyazonossággal – bár a félelemmel, hogy a ‘Ndrangheta egy nap a nyomára bukkanhat, együtt kell élnie.