MENÜ
2024. március 29.
Auguszta
EP-illetékes: Nincs szükség a kinai vakcinára

EP-illetékes: Nincs szükség a kinai vakcinára

portfolio.hu

„Ha minden jól megy, január végén a piacon lesz az AstraZeneca."

A kínai vakcina a Sinovac hatásossága 50 százalék körüli, a magyar kormány által több millió adagban rendelni tervezett Sinopharm sem kérte még az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, illetve az Európai Bizottság által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint ami kell minden európai beoltásához – jelezte a Népszavának adott interjúban a Peter Liese német EP-képviselő. Az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője tisztába tette, hogy tényleg előnyösebb helyzetben vannak-e a britek az EU-s tagállamoknál a vakcianbeszerzések terén és azt is elmagyarázta, hogy mi a háttere a németek által „külön megrendelt” vakcinával.

Az EU-n belül káoszt hozna a nyitott határok mellett, ha nem összehangoltan rendelnék az egyes tagállamok a vakcinákat az Európai Bizottságon keresztül. „Különösen a kisebb tagállamok járnának rosszul, hiszen nem lenne erős érdekérvényesítő erejük a tárgyalásokon. Magyarország, Szlovákia vagy Észtország egymagában nem tudná elérni azt, amit együtt elértünk.”

Minden szempontból jobbak az oltási eljárások az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban, így nem igaz Orbán Viktor kormányfő december eleji kiszólása, miszerint a britek azért akcióképesebbek a vakcinabeszerzésnél, mert kiléptek az EU-ból. „A gyártókkal sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcoltunk ki, mint a szigetország. A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk. Emellett az unióban jóval sokrétűbb az engedélyezési folyamat. Beszéltem a BioNTech-el, elismerték, hogy az EU-nak jóval több adatot kellett szolgáltatniuk az oltóanyag hatásosságáról és mellékhatásairól, mint a briteknek”.

„A folyamat az Egyesült Királyságban is lassú, ráadásul egy kockázatos vállalkozásba fogtak: csak az első vakcinát adják be, és jóval tovább várnak a második oltással, mint ahogy a gyártó ajánlja. Lehet, hogy ez működni fog, csakhogy ellentétes az előírásokkal és azzal a veszéllyel járhat, hogy csökkenti az vírussal szembeni ellenálló képességet. Nálunk Németországban a szakemberek határozottan azt javasolják, hogy ragaszkodjunk a szabályokhoz, tároljuk a második dózist és az ajánlásnak megfelelően három hét elteltével adjuk be”.

„A héten elkezdődnek az oltások a Moderna vakcinájával. Ha minden jól megy, január végén a piacon lesz az AstraZeneca. A Johnson&Johnson várhatóan a jövő hónapban benyújtja az engedélyezési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, és a készítménye remélhetőleg már az első negyedévben megvásárolható lesz. A CureVac oltóanyagát pedig a második negyedévben hozhatják forgalomba. Az EU által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint amennyire szükség lehet minden európai beoltásához. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem elég”.

„Biztos vagyok benne, hogy az európai árak a legkedvezőbbek a világon, mert az EU kemény tárgyalópartner volt. Minden okom megvan feltételezni, hogy az európai országoknak jóval kevesebbet kell fizetniük, mint bárkinek, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat”.

„A kínai vakcina kevésbé biztonságos, mint azok, amelyeket Európában engedélyeztek. A Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyag 94-95 százalékban megbízható, az AstraZeneca pedig azt ígéri, hogy speciális eljárással 90 százalékos védettséget biztosít. Ehhez képest a kínai Sinovacé 50 százalék körüli, ami jobb a semminél, de az európai polgárok számára elérhető készítmények sokkal jobbak.” (Az állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szakértői a Sinopharm kínai gyógyszergyártó vakcináit vizsgálják, de jelzésértékű, hogy ez a gyártó sem kérte eddig az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét – a szerk.)

„A SzputnyikV mögött komoly technológia áll, hasonló az AstraZeneca és a Johnson&Johnson készítményéhez. Putyin elnök azonban súlyos hibát vétett, amikor augusztusban bejelentette az engedélyezésének hírét. A jóváhagyás egy 100 főn elvégzett klinikai vizsgálatokon alapult, míg például a Pfizer/BioNTech-é 44 ezer fős mintán. Ez nem nevezhető komoly tudományos eljárásnak. De ha a SzputnyikV-vel végigcsinálják a szükséges eljárást, és ugyanolyan eredményeket produkál, mint az AstaZeneca szere, akkor komoly oltóanyag lehet belőle. Az orosz tudósok kiemelkedőek, az orosz politikusok azonban zűrzavart keltettek”.

Annak a hírnek a hátterét, miszerint Németország saját felhasználásra 30 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagot vett szabályellenesen, úgy magyarázta, hogy tavaly nyáron több tagállam, köztük kelet-európaiak is vonakodtak még a Pfizer/BioNTech vakcina technológiájától, ezért az Európai Bizottság javaslatára Németország előszerződést kötött 100 millió adagra. Aztán amikor novemberben kiderült, hogy hatásos ez a vakcina, akkor „már mindenki akart belőle, még a kelet-európai országok is”. Mivel a Bizottság azt mondta: minden tagállam a lakossága méretének megfelelően részesüljön a vakcinából, amivel Németország is egyetértett, ezért van ez 30 milliós száma (kétszeri oltás mellett) és „az ügy ezzel lezárult”. Hozzátette: „a nemrégiben megrendelt 300 millióval együtt a tagállamok most már 600 millió adag Pfizer/BioNTech készítményt kötöttek le, ami a többivel kiegészülve több mint elég lesz. Így erre a külön német megrendelésre egyáltalán nem lesz szükség”.

Miután pénteken nagy nyomást helyezett a magyar gyógyszerhatóságra, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézetre (OGYÉI) Orbán Viktor kormányfő, hogy mondjon valamit a kínai Sinopharm koronavírus vakcinájáról, hogy több millió adagot be tudjon szerezni belőle a magyar kormány, a hétvégén összefoglaltuk, hogy mit mondott Duda Ernő virológus professzor a témában. Szerinte a kínai vakcinák elmaradottak, technológiájuk messze van a Pfizer–BioNTech-félétől és a Moderna által gyártott oltásokétól és ráadásul potenciálisan autoimmun folyamatokat képes kiváltani az elölt vírusokat tartalmaztó kínai vakcina. A hétvégén összefoglaltunk mindent az orosz és kínai vakcinákról, amit eddig tudni lehet. Ezután hétfő reggel az OGYÉI illetékese azt jelezte, hogy a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájának gyártási folyamata biztonságos, igaz a vakcina biztonságosságáról és hatásosságáról nem nyilatkozott, ezen a téren még további vizsgálatok szükségesek.