MENÜ
2019. szeptember 23.
Tekla
Egyre kevesebb ember tart el egyre többet

Egyre kevesebb ember tart el egyre többet

portfolio.hu

Hamarosan összeroppan a magyar társadalom.

Magyarországon a következő években jelentősen nőni fog az eltartottsági ráta, vagyis egy dolgozóra egyre több inaktív jut. A KSH friss kiadványa - amely a fenntartható fejlődés indikátorait vizsgálja - szerint drasztikusan nőni fog az időskorúak aránya, mindez pedig meg fogja terhelni az ellátórendszereket.

Magyarországon, 1990 elején az eltartottsági ráta 51% volt, ezer aktív (15-64 éves) korúra 510 nem aktív (14 éves és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) korú személy jutott. A legalacsonyabb arányt (45,2%) 2007-ben figyelhettük meg.

Ez egyúttal a hosszabb távú trend mélypontja is, az előreszámítások a jövőben folyamatos és jelentős emelkedést jeleznek - állapítja meg a KSH tanulmánya, amely arra mutat rá, hogy a már most is emelkedő eltartottsági ráta a következő időszakban jelentősen nőni fog.

Az eltartottsági ráta értéke a modell szerint 2062-ben érheti el maximumát, 79%-os értékkel a népesség-előreszámítás jelenlegi alapváltozata szerint, azaz ezer eltartóra (15-64 éves) 790 eltartott (14 éves és annál fiatalabb, valamint a 65 éves és annál idősebb) juthat. 2062 után lassan csökken ez az arányszám, 2070-re már "csak" 77% várható.

Az eltartottsági ráták számításánál három főbb korcsoportot emelhetünk ki, ezek egymáshoz viszonyított arányai jól mutatják a társadalom elöregedését, az egyes korcsoportok függőségi viszonyait, és előrevetítik a változások társadalmi-gazdasági hatásait. A három kiemelt korcsoport:

  • a gyermekkorúak (0-14 évesek),
  • a felnőtt vagy aktív korúak (15-64 évesek)
  • és az időskorúak (65 évesek és annál idősebbek).

A gyermekkorúak aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Ennek üteme az 1990-es években felgyorsult. 1990-ben még a népesség 20,5%-a volt gyermekkorú, az előzetes adatok szerint 2019-ben már csak 14,6%-a, annak ellenére, hogy az elmúlt években a termékenységi ráta emelkedett.

Ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya folyamatosan, 13,2%-ról 19,4%-ra nőtt. A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermekkorú. 

Mindeközben az aktív korú népesség aránya 1990-ről 2007-re 66%-ról 69%-ra emelkedett, azóta viszont folyamatosan csökkent (2019. január 1-én 66,1%).

Az aktív és az inaktív korúak arányának kedvező irányú átmeneti változását alapvetően az okozta, hogy már munkaképes korban volt az 1970-es évek közepén született nagyobb létszámú nemzedék, és még aktív korban volt az 1950-es évek közepén született, ugyancsak népes generáció. Ezzel párhuzamosan a születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az időskorúak száma nőtt.

Az 1950-es évek közepén születettek nagy létszámú korcsoportjai a következő években érik el a 65 éves kort, ezért a közeljövőben ugrásszerűen emelkedni fog az időskorúak száma, ami növekvő terhet fog jelenteni a csökkenő számú aktív korú népességnek.