Hány sztereotípiával kell megküzdenie valakinek, aki muszlim egy keresztény többségű országban? Aki Dániában nőtt fel ugyan, de akinek az apja szíriai menekült, az anyja pedig finn bevándorló? És aki nőként lesz egy iszlám közösség lelki vezetője? A Brain Bar konferencián előadó Sherin Khankannal beszélgettünk Budapesten, a menekültellenes hangulatkeltés fővárosában.

Szelíd kisugárzásából nehéz kikövetkeztetni mennyire ellentmondásos figura. De legkésőbb a szakmai bemutatkozásánál kiderül, a dán Sherin Khankan ugyanis imám, mármint női imám, ráadásul az élére állt egy olyan harcnak, amely feminista irányba próbálja terelni az iszlámot. A Dániában a Mariam mecsetet létrehozó és működtető Khankan megtestesíti azt az ellenségképet, amelyre Magyarországon választási kampányt és győzelmet lehetett felépíteni: bevándorló hátterű (az apja szíriai menekült, az anyja finn bevándorló), és muszlim. Ráadásul a civil szférában is jelen van: Exitcirklen néven működtet egy szervezetet, amely a pszichológiai és fizikai erőszak áldozatainak nyújt segítséget. Négy gyerek édesanyja, azt mondja, ők majd szabadon eldönthetik, akarnak-e hinni, és miben.

Sherin Khankan az iszlámnak egy olyan oldalát mutatja be, amelyben nincsenek jelen a sztereotípiák, keresi a párbeszédet és elfogadja a különbözőségeket, de visszautasítja a patriarchális struktúrákat és az elnyomást. Egy olyan társadalomban próbálja meg átvinni a feminista iszlám üzenetét, amely vitatja az iszlámot és a feminizmust is.

Az iszlám sokat vitatott vallási jelképét, a kendőt csak akkor viseli, amikor imádkozást vezet, sokkal inkább hisz a „belső” hidzsábban, az őszinteségben és kedvességben.

Az interjó a hvg.hu oldalon olvasható.

 

• Sherin Khankan
• iszlám
• muszlim