MENÜ
2019. június 25.
Vilmos
Egészségesebb és kevésbé hizlal, ha lefagyasztjuk, majd megmelegítjük

Egészségesebb és kevésbé hizlal, ha lefagyasztjuk, majd megmelegítjük

magyarmezogazdasag.hu

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

A rezisztens keményítő

A keményítők hosszú glükóz láncok, amelyek a gabona magvakban, a burgonyában, és egyéb élelmiszerekben találhatók. De nem minden keményítő szívódik fel, amit megeszünk.

Néha a keményítő egy kis része változatlan formában áthalad az emésztőrendszeren. azaz rezisztens az emésztéssel szemben.
Ezt a típusú keményítőt rezisztens keményítőnek hívják. Teljesen ellenállnak az emésztés folyamatának, nem kerülnek be a véráramba, csak a vastagbélben kezdik lebontani őket a bélbaktériumok. A működésük sokban emlékeztet a rostokéra.

Jótékony hatása

Kimutatták, hogy ezek fogyasztásának komoly egészségi előnyei vannak. Ide tartozik például a jobb inzulin érzékenység, az alacsonyabb vércukorszint, a csökkent étvágy, és a különféle, emésztésre gyakorolt jótékony hatások.

A rezisztens keményítőkben kevesebb kalória van, mint a rendes keményítőkben, tehát, minél több rezisztens keményítő van egy ételben, annál kevesebb kalóriát tartalmaz. Az étkezésekhez való hozzáadásuk megnöveli a telítettség érzését, ezért kevesebb kalória bevitelére sarkallja az embereket. Számos rendszeresen fogyasztott élelmiszernek van magas rezisztens keményítő tartalma, de nem mindegy hogyan fogyasztjuk ezeket.

Miért jobb a felmelegített?

Táplálkozástudományi szakemberek ízekre szedték a rezisztens keményítőket, és kategóriákba sorolták. Az egyik fajtája például akkor keletkezik, amikor bizonyos keményítős ételeket, például a burgonyát, a rizst, a tésztát, vagy a hüvelyeseket megfőzik, majd kihűtik. A hűtés az emészthető keményítők egy részét rezisztens keményítőkké változtatja át, ez a retrogradációs folyamat.

Azt tanácsolják, hogy

főzzük meg, egy éjszakára tegyük a hűtőbe, majd melegítsük fel, azaz együnk másnapos ételeket.
Vagy együk hidegen, mondjuk, készüljön belőle saláta. Nem pusztán pénzt takarítunk meg az előző napi ételek elfogyasztásával, de a keményítős maradékok még egészségesebbek és kevésbé kalóriadúsak.

Egy tanulmány szerint a főtt fehér rizsnél, amelyet 24 órára 4 ⁰C-ra hűtöttek, majd újramelegítették 2,5-szer több volt a rezisztens keményítő, mint a frissen főtt változatban, és fogyasztás során jóval kisebb vércukorszintet eredményezett. A burgonya főzése és éjszakára történő lehűtése 280 %-kal növelte annak rezisztenskeményítő-tartalmát. Az árpa, a borsófélék, a lencsefélék és a babfélék esetében is kétszer, háromszor nagyobb volt ez az érték.

Fagyasztva, pirítva

Kísérletet végeztek a kenyérrel is, amelynek eredményét a European Journal of Clinical Nutrition című szaklapban tették közzé. Eszerint az eredmény azt mutatta, hogy e tekintetben a aegjobban a lefagyasztott, majd megpirított kenyér teljesített.

Amikor ilyen módon fogyasztották e kenyeret, akkor közel fele akkora étkezés utáni vércukorszintet mutatott. Hozzá teszik azonban, hogy a kenyeret nem szabad nagyon megbarnítani, mert az viszont már káros az egészségre.