ERÖV csík
MENÜ
2017. november 25.
Katalin
Amikor a bank nem ad hitelt

Amikor a bank nem ad hitelt

24.hu

Egymilliós fizetéssel sem kaptak lakáshitelt.

Olvasónk már évek óta kamionozik, párja szintén átnyergelt a fuvarozásra, hogy minél több időt tölthessenek együtt. A munkát persze a jó fizetés miatt is csinálják. Autót már vettek, most arra gondoltak, belevágnak a közös házvásárlásba: 2,6 millió forint önrésszel és 10,4 millió forint hitellel számoltak (egy 13 millió forintos ingatlannál ennyi a maximálisan felvehető hitelösszeg), és 12 éves futamidővel.

Szabály szerint 400 ezer forint alatti jövedelem esetén a maximális törlesztőösszeg – forint hiteleknél – a jövedelem legfeljebb 50 százaléka lehet, 400 ezer forint feletti jövedelem esetén pedig maximum 60 százaléka. A pár havi fizetendője 98 ezer forint lett volna. Mivel ketten együtt 1 millió forint körül keresnek havonta, ebbe is simán belefértek volna. Így álmukban sem gondoltak arra, hogy majd pont ők lesznek azok, akiket elutasít a bank. Pedig így lett.

Számítások szerint egy átlagos jövedelmű kétkeresős háztartás (összesen 300 ezer forint nettóval számolva) 10 éves futamidőre 13,5 millió forint hitelt vehet fel, ha nincs semmilyen hiteltörlesztése. Mivel az ő futamidejük hosszabb, a kért összeg pedig kevesebb volt, elvileg meg kellett volna felelniük a feltételeknek.

Az elutasítás indoka az volt, hogy a havi fizetésük részét képező külföldi napidíjat nem számították be nekik a figyelembe vehető jövedelmek körébe.
Pedig amikor előzetesen érdeklődtek, akkor is elmondták, mi a foglalkozásuk, hogyan áll össze a jövedelmük, és akkor a banki ügyintéző nem jelezte, hogy gond lehet a konstrukcióval.

Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, jogos volt-e a bank elutasítása. Az eset valamennyi körülménye ismeretének hiányában általánosságban tudtak tájékoztatást adni.

Nem kizárt, de a bank dönt

A lakossági hitelezés során a pénzügyi intézmények által figyelembe vehető jövedelmek meghatározásához az úgynevezett adósságfék-szabályokat rögzítő MNB-rendelet, valamint az annak gyakorlati alkalmazását segítő GYIK ad iránymutatást. Az MNB-rendelet részletesen rögzíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján az egyes konkrét bevételekről megállapítható, hogy azokat a fogyasztó igazolt havi nettó jövedelmének lehet és kell-e tekinteni, a GYIK pedig további útmutatással, és néhány példával mozdítja elő a megfelelő jogalkalmazást.

HIRDETÉS
A GYIK 1. kérdésére adott válasz alapján a munkabéren túl figyelembe vehető jövedelemként az egyéb, havi rendszeres jövedelem is, amennyiben az a rendelet előírásainak megfelelően igazolásra kerül. Ezek alapján a rendszeresség követelményére tekintettel figyelembe vehetőek különösen az egyéb béren kívüli juttatások (illetmények, pótlékok) közül azok, melyeket a munkavállaló nem valamely – munkavégzésével kapcsolatban – felmerült költsége ellentételezéséért kapott.

Amennyiben tehát a konkrét esetben szereplő napidíj megfelel az alábbi feltételeknek, úgy azt az MNB-rendelet nem zárja ki a jövedelmek figyelembe vételénél. Zárójelben jeleztük, hogy az adott feltételnek megfelelt-e a napidíj.

Rendszeres jövedelem. (Igen.)
A közterheket levonták utána. (A külföldi napidíj fuvarozóknál napi 40 euróig adómentes.)
A munkavállaló nem a munkavégzéssel kapcsolatosan felmerült költségei ellentételezéséért kapta a napidíjat. (Szerintünk ez nézőpont kérdése.)
Megfelelően igazolták: az állami adóhatóság által kiállított vagy munkáltatói igazolással. (Igen.)
Az MNB szerint hangsúlyozni kell azonban, hogy
a pénzügyi intézmények saját üzletpolitikai döntésük alapján szerződéskötési gyakorlatukban alkalmazhatnak a rendeletben foglaltaknál (így akár a figyelembe vehető jövedelmek körét illetően is) szigorúbb feltételeket.
Hozzátették: amennyiben a fogyasztó kifogásolja a pénzügyi intézmény eljárását, úgy először közvetlenül a szolgáltatónak kell jeleznie a problémát szóban vagy írásban. A szóbeli panaszról pedig – ha az ügy nem oldható meg azonnal – jegyzőkönyvet kell készíteni és annak egy példányát a fogyasztó részére át kell adni. A pénzügyi intézménynek a fogyasztói panaszra 30 naptári napon belül indoklással ellátott írásbeli választ kell küldenie. Ha határidőn belül nem érkezik érdemi vagy teljes körű válasz, úgy a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) lehet írásos kérelemmel fordulni.

Összefoglalva: a lakossági hitelezésben az MNB-rendelet általánosságban nem zárja ki azt, hogy a napidíjat jövedelemként lehessen figyelembe venni, de a bankoknak joga van meghatározni olyan szigorúbb előírásokat, amelyek adott esetben eredményezhetik a napidíj kizárását. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a szerződéskötés szabadságának Polgári Törvénykönyvben rögzített – és a bankokra is alkalmazandó – általános alapelve szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. Ebből következően
egyetlen pénzügyi intézmény sem köteles (és nem is kötelezhető) hitel – vagy kölcsönszerződés megkötésére. A szerződéskötési szabadság elvéből adódóan – függetlenül a hiteligénylő anyagi és jövedelmi helyzetétől – a bank (akár indoklás nélkül is) elutasíthatja a hitelkérelmet.

Úgy tudjuk, a kamionos és párja újra megpróbálkozik a hiteligényléssel, a bank tanácsára először visszafizetik személyi hitelüket, és aztán 20 éves futamidővel adják be hitelkérelmüket. A hosszabb futamidő összességében 1,2 millió forinttal több visszafizetendőt fog nekik jelenteni, ha a bank rábólint az ügyletre.