Bár az áradások sújtotta régióban él, nem foglalkozott korábban a természeti csapás, a koronavírus járvány miatt egyre növekvő szegénységgel. Egy napon fia születésnapi vacsorájára vásárolt be, amikor felfigyelt egy nőre, aki rengeteg csirkehúst vett. Szóba elegyedett vele, és megtudta, hogy biztonsági őr egy bevándorló munkások szálláshelyét jelentő táborban. Az asszony nem tudta elviselni, hogy a migránsoknak nincs pénzük ennivalót vásárolni, nekik vitte a nagymennyiségű élelmet. Mint kiderült, szerény fizetése egyharmadát költötte az ajándékételre. Nem sokkal később a férfi elkísérte a jótevőt a táborba, ahol kétszáz nélkülözőt számolt össze, ez adta számára az utolsó lökést. Egy élelmiszer-automatát telepített, amelyből bármikor rizshez, vagy alapvető élelmiszerhez juthatnak a rászorulók. A folyamatos finanszírozásról is gondoskodik, és mára támogatók is segítik az elszánt férfi munkáját. Küldetésének tekinti, hogy segítsen azoknak, akiknek a túlélés minden nap kihívást jelent. Akár Magyarországon is történhetett volna.