MENÜ
2018. június 21.
Alajos, Leila
A rendszer kijátszható

A rendszer kijátszható

24.hu

A szemünk előtt csalják el a választást.

Hiába a szigorítás, a bizniszpártok láthatóan nem tartanak attól, hogy vissza kell fizetniük a kampánytámogatást, ha 1 százaléknál rosszabb eredményt érnek el az áprilisi választáson. Nem jelentéktelen összegről van szó: csak a listaállítással majdnem 1,7 milliárd forintra tesznek szert a kamugyanús pártok, ha pedig az egyéni jelöltjeiket is hozzávesszük, nagyjából 2,5 milliárd forint landol náluk. Bár a tavaly nem jogerősen négy év börtönre ítélt Szepessy Zsolt pártjának listáját nem vették nyilvántartásba, 65 egyéni jelöltje éppúgy elindulhat, mint a hozzá köthető két új szatellitpárt, amelyek legalább 16 választókerületben rokonokat, párokat indítottak egymás ellen. A Családok Pártja ráadásul nemrég egy székhelyszolgáltató telephelyére lett bejegyezve, de több más alakulat is mintha már készülne az eltűnésre. Találtunk üdülőbe és üres telekre bejegyzett, országos listát állító pártot is. A pártbiznisz elsősorban az ország szegényebb részein harapózott el, ott lesz lepedőnyi méretű a szavazólap.

A 24.hu összesítése szerint nagyjából 2,5 milliárd forint állami kampánytámogatás köthet ki erősen kamugyanús pártoknál, miután sikerült jelölteket állítaniuk a parlamenti választásra.

A listát állító pártok számításunk alapján összesen 5 milliárd 355 millió forintra számíthatnak a központi költségvetésből. Ennek az összegnek nagyjából a harmada (1 millárd 683 millió forint) juthat olyan pártokhoz, amelyekről a napi hírfogyasztó biztosan nem hallott, további, nagyjából nyolcszázmillió forint pedig hozzávetőleg nyolcszáz olyan jelölthöz, akik eddig ismeretlen pártok színeiben indulnak.

Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja és a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt éppúgy 153 millió forint kampánytámogatást kap majd, mint a Demokratikus Koalíció vagy a Juhász Péter-féle Együtt, ennyi jár ugyanis azoknak a pártoknak (14 ilyen van), amelyek országos listát állítottak, de 54-nél kevesebb egyéni jelöltjük van. A teljes (106 jelölt után járó) 612 milliós kampánytámogatás csak a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP markát üti. A 94 jelöltet állító Momentum 459 millió forintból gazdálkodhat, az MSZP-Párbeszéd, a Munkáspárt és a MIÉP pedig 306-306 millióból.

Soha ennyi párt nem állított országos listát

Vagy harminc halott nevében ajánlottak jelölteket Monoron, Heves megyében már nyilvántartásba vett jelöltek ajánlóíveit foglalta le a rendőrség, a volt MSZP-s esélyegyenlőségi miniszter ajánlasai gyanúsan nagy számban egyeznek a fideszes jelöltével, Újpesten még az adatvédelmi hatóság elnökének szignóját is odahamisították az egyik kamupárt íveire, férj és feleség indul egymás ellen – ez csak néhány, már nyilvánosságra került abszurd bizonyíték arra, hogy nem hagyott alább a biszniszpárt-alapítási kedv.

Sőt még növekedett is. Míg négy évvel ezelőtt 18, a most áprilisi országgyűlési választáson várhatóan 21 párt állíthat országos listát, több, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Néhány párt esetében még nem jogerős a döntés, de a negyven, listaállítással próbálkozó szervezetből ennyi teljesítette a szükséges feltételeket, azaz rendelkezik 27 egyéni jelölttel kilenc megyében és Budapesten. (Kettőt pedig annak ellenére utasított el a Nemzeti Választási Bizottság, hogy e feltételeknek megfeleltek – róluk később.)

Összehasonlításképpen: 2010-ben mindössze hat pártnak volt országos listája, ezután azonban a Fidesz-kormány jelentősen egyszerűsítette a jelöltté válást, a korábbinál nagyobb lélekszámú, majdnem kétszer akkora egyéni választókerületekben 750 helyett 500 aláírást kell összegyűjteni, ráadásul egy választó több pártnak is aláírhat.

 A könnyítés célja bizonyára az volt, hogy az egyébként is megosztott ellenzék a szavazólapon még elaprózottabbnak tűnjön. Ráadásul olyan megtévesztő nevű alakulatok jöttek létre, mint a Bajnai Gordon pártjának nevére hajazó Együtt 2014. Noha a kamupártok egyike sem ért el 0,5%-nál jobb eredményt, a Fidesz egyetlen mandátumon múló kétharmados többségét könnyű a nyakukba varrni: a XVIII. kerületben az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 56 szavazattal maradt alul a fideszes jelölttel szemben, miközben csak az Együtt 2014 elvitt 197 voksot, két, az ex-szocialista Zuschlag Jánoshoz köthető szervezet pedig további kilencvenet.

Jelöltbiznisz: 50-100 ezer forintért lemondanak egymillióról

A kamupártok, láthattuk, rengeteg pénzt kaptak akkor és kapnak most is, ha összetákolnak egy országos listát, egyéni jelöltjeiknek pedig jár fejenként 1 millió forint támogatás, amiről lemondhatnak a pártjuk javára.

A modellt ismerők szerint már négy éve is az volt a gyakorlat, hogy az egyéni jelöltek gyakran 50-100 ezer zsebbe fizetett forintért vállalták az indulást, kampánytámogatásukat pedig a párthoz irányították.

A végül a fél százalékot sem elérő tucatnyi bizniszpárton pedig nem lehetett bevasalni a jelöltek után járó, 2 százalékosnál gyengébb eredmény után visszatérítendő támogatást, a NAV-nak még 2017 decemberében is 2 milliárd forint bírsággal tartoztak. A pénzről az adóhatóság végül lemondott. Hiába tett kilenc esetben feljelentést az Állami Számvevőszék is költségvetési csalás, valamint a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt, látva a nyilvánvalóan fiktív költségelszámolásokat, az ügyészség megszüntette a nyomozást.

A kilenc feljelentett pártból hat mára eltűnt, köztük a Zuschlaghoz köthető, a több százmilliós kampánytámogatás birtokában is mindössze 2100, illetve 1600 szavazatot szerző ÚDP és ÚMP is. Bár Zuschlag újra próbálkozott, az ajánlásgyűjtés előtti időszakban hekkerek segítségével próbált személyes adatokhoz jutni, emiatt előzetes letartóztatásban van – a jelek szerint kiveszett mögüle a hatalmi hátszél.

De jöttek helyette új szereplők, akiket alább részletesen bemutatunk, és felhasználták az akkori „pártépítési” modellt. Annak ellenére is, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben úgy módosította a kampányfinanszírozási törvényt, hogy ha egy párt országos listája nem éri el az 1 százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt. Ha nem fizet, a párt vezető tisztviselői állnak helyt, de a NAV is behajthatja az összeget.

Azonban az új rendszer is kijátszható, ha például pénztelen strómanokat ültetnek a vezető pozíciókba a pártokban, a követelés behajthatatlan lesz. Ennek tükrében nem meglepő, hogy jó néhány párt székhelye egy község lepukkant lakóháza, egy külterületi üdülő vagy épp egy székhelyszolgáltató.

(Többet olvashat a 24.hu-n)