MENÜ
2019. január 19.
Sára, Márió
A közösségi média mentette meg a családjától elmenekült szaúdi lány életét

A közösségi média mentette meg a családjától elmenekült szaúdi lány életét

24.hu

Menekültstátuszt kapott az ENSZ-től Rahaf Mohammed al-Kunun.

A 18 éves szaúdi lány a családjától akart Ausztráliába szökni a hétvégén, de útközben, Thaiföldön feltartóztatták. Mint korábban írtuk, a fiatal lány vasárnap érkezett meg Kuvaitból Bangkokba, majd miután fennakadt egy ellenőrzésen, attól tartva, hogy visszatoloncolják Szaúd-Arábiába, elbarikádozta magát abban a hotelszobában, ahová a gépe visszaindulásáig elhelyezték a thai hatóságok.

Al-Kunun azt mondta, azért szánta el magát a kétségbeesett lépésre, mert biztos benne, hogy megölnék, ha haza kellene mennie.

Rahaf Mohammed al-Kunun és a családja Kuvaitban nyaralt január elején, a lánynak onnan sikerült megszöknie. A menekülését hónapok óta tervezte, érvényes turistavízuma volt Ausztráliába, ahol menekültstátuszt akart kérni. Kuvaitban egy Bangkokba tartó gépre szállt fel, hogy onnan repüljön majd tovább, ám a thaiföldi repülőtéren elvették az útlevelét és a repülőjegyét. A lány azt mondja, egy szaúdi diplomata verte át azzal, hogy segít neki thaiföldi vízumot szerezni, mert az utazáshoz arra is szüksége lesz. A férfi elkérte az okmányait, majd eltűnt.

Szaúd-Arábia bangkoki nagykövetsége ezt közleményben cáfolta. Azt írták, az ország diplomatáinak semmi közük az ügyhöz, al-Kunun útlevelét a thai hatóságok vették el, mert a lány megszegte az ország törvényeit. A BBC is azt írja, hogy az ázsiai ország határőrei intézkedtek, mert amellett, hogy a lánynak nem volt thaiföldi vízuma, az is feltűnt nekik, hogy bár Rahaf azt mondta, turistaként utazik, nem volt meg a visszaútra szóló repülőjegye, és nem volt nála annyi pénz, amiből egy nyaralást finanszírozhatott volna.

Sophie McNeill, az ausztrál ABC újságírónője, aki Rahaffal volt a hotelszobájában, viszont azt írta, az utóbbi verzió azért sántít, mert a lánynak nem lett volna szüksége thaiföldi vízumra, hiszen eszében sem volt elhagyni a bangkoki reptér tranzitzónáját. A szaúdi nagykövetség szándékos ködösítését támasztja alá az is, hogy a külképviselet korábban azt közölte, hogy al-Kunun és a családja nem is Szaúd-Arábiában, hanem Kuvaitban él. Hogy ezt cáfolja, a lány megosztott egy fotót a szaúdi diákigazolványáról.

Miután elvették az útlevelét, a lányt egy reptéri hotelbe kísérték és közölték vele, hogy az akarata ellenére is fel fogják tenni ugyanarra a gépre, amelyikkel érkezett és visszaküldik Kuvaitba, ahol a családja már várja. Rahaf pánikba esett, beláncolta és bútorokkal eltorlaszolta a hotelszobája ajtaját, majd kétségbeesett posztokat kezdett közzétenni a Twitteren. A többi között azt írta, hogy Kuvaitban minden bizonnyal családtagok és szaúdi diplomaták várnák, akik hazavinnék a szülőhazájába, ahol biztosan kivégeznék a szökési kísérlete miatt. Leírta, hogy az egész életét fizikai és pszichés elnyomásban töltötte. Az apja a legtriviálisabb dolgokért is halállal fenyegette, például azért, mert engedély nélkül vágatta le a haját.

Rahaf maga akart határozni a saját sorsáról. El akarta dönteni, hogy mit tanul és mihez kezd majd az életével, ez azonban szinte esélytelen a hazájában. Bár az utóbbi években az ultrakonzervatív szaúdi állam tett néhány engedményt a nők felé: már vezethetnek autót, sportolhatnak, járhatnak állami iskolába, és nézhetnek meccseket a stadionokban, az egyenjogúságtól még fényévekre vannak. Az ország törvényei szerint bizonyos dolgokat a nők csak egy férfi „védelmező” engedélyével tehetnek meg. Így például nem kaphatnak önállóan útlevelet, nem utazhatnak külföldre, nem házasodhatnak szabadon és nem kaphatnak állami ösztöndíjakat.

Rahaf al-Kunun ráadásul kijelentette, hogy el akarja hagyni az iszlám vallást, ez pedig a szaúdi törvények értelmében halállal is büntethető.

Al-Kunun nem akarta azonosítani a családját, csak annyit írt róluk, hogy nagy hatalmú, befolyásos emberek. Később kiderült, hogy a lány apja kormányzó Szaúd-Arábia északi, Hail tartományának egyik városában. A család szóvivője annyit közölt, hogy nem kívánják kommentálni a történteket, számukra a lány biztonsága legfontosabb. Al-Kunun apja és bátyja hétfőn este Bangkokba utaztak, de a lány megtagadta, hogy találkozzon velük.

Rahaf életét a közösségi média mentette meg, pontosabban az, hogy a több ezer megosztásnak és kommentnek köszönhetően a világ vezető hírügynökségei és hírportáljai kiemelten foglalkoztak a lány történetével, így diplomáciai ügy lett belőle. Egy rövid videón, amit a szökevény lány is megosztott a Twitteren, Abdullah al-Shuaibi, Szaúd-Arábia bangkoki ügyvivője is megjegyzi:

A telefonját kellett volna elvenni tőle, nem az útlevelét.

Rahaf három barátjának is hozzáférést adott a Twitter-fiókjához, hogy a története percről percre nyomon követhető legyen akkor is, ha ő pihenne egy kicsit vagy történne vele valami.

A posztok nyomán talált rá a lányra Sophie McNeill ausztál újságírónő is, aki épp a közel-keleti elnyomó rezsimekről ír könyvet, így amint értesült a hotelszobája ajtaját elbarikádozó szaúdi lányról, azonnal a helyszínre sietett. Valószínűleg az ő jelenlétének is köszönhető, hogy amikor a thaiföldi hatóságok és reptér biztonsági szolgálatának emberei, valamint a kuvaiti légitársaság képviselője január 7-én reggel kilenckor megjelentek a hotelszoba előtt és közölték a lánnyal, hogy mindenképp fel fogják rakni a tizenegykor Kuvaitba induló gépre, két órányi győzködés után végül anélkül hagytak fel a tervükkel, hogy megpróbáltak volna erőszakkal behatolni a szobába.

 

Alighanem az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) gépezetét is a világ közvéleményének figyelme lendítette példátlan sebességű mozgásba. Míg általában hónapok, nem ritkán évek kellenek ahhoz, hogy a szervezet egy-egy ügyben lépésre szánja el magát, al-Kununt alig két nap leforgása alatt védelmébe vette és a hotelszobából egy biztonságos, titkos helyre szállította, majd másnap megadta neki a nemzetközi védelmet.

Bár egy menekültstátusz iránti kérelem elbírálása rend szerint annak az államnak a hatásköre, ahol a kérelmet benyújtják, az UNHCR is védelmet biztosíthat egy kérelmezőnek, ha úgy találja, hogy valóban veszélyben van, de az adott ország nem akar vagy nem tud számára védelmet biztosítani. A nemzetközi szervezet csak annyit közölt az üggyel kapcsolatban, hogy egyéni eseteket soha sem kommentálnak.

Rahaf al-Kunun további sorsa még bizonytalan, de valószínű, hogy esélyt kap arra, hogy új életet kezdjen Ausztráliában. Miután az ENSZ elismerte menekültként, továbbította az ügyet az ausztrál kormánynak, a korábbi, hivatalos nyilatkozatokból pedig azt lehet leszűrni, hogy ők hajlanak a fiatal lány befogadására.

Greg Hunt egészségügyi miniszter például azt nyilatkozta, hogy ha a lányt menekültként ismernék el, az „nagyon, nagyon komoly érv lenne amellett, hogy humanitárius vízumot kapjon”.

Bár Rahaf al-Kunun történetére sokan máris úgy tekintenek, mint ami bátorságot önthet az elnyomott szaúdi nőkbe, illetve nyomást gyakorolhat királyság kormányára, nem valószínű, hogy a közeljövőben bármi változna. A lány szökése rendkívül kockázatos volt és nem kevés szerencsén múlt, hogy úgy tűnik, sikerrel járt.

Sophie McNeill egy másik kísértetiesen hasonló ügyet említett példaként, ami egészen másképpen végződött. Még 2017-ben, ugyancsak Kuvaitból érkezett egy magányos, 24 éves szaúdi nő Manilába, szintén azzal a céllal, hogy Ausztráliába meneküljön. Ő is a Twitteren, egy videóban próbált segítséget kérni, ám a története nem lett annyira átütő erejű, mint Rahafé. A nőt visszaszállították Rijádba, azóta senki sem hallott róla.