A New York Times október elején megjelent cikke szerint az épületek felelősek a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának a 11 százalékáért. A szakemberek két érdekes megoldást is javasolnak, amivel jelentősen csökkenthető lehetne a környezeti ártalom. Fontos lenne előrelépni a területen, ugyanis 2060-ra a világon aktuálisan jelenlévő épületek száma megduplázódhat.

Míg a közműszektor egyre tudatosabb az üvegházhatású gázok kibocsátása kapcsán, addig az építkezési és hajózási ágazatok nem sok mindent tesznek az ügy érdekében. Kevesen gondolnak bele, de az épületekben felhasznált beton és acél előállítása tehető felelőssé a globális széndioxid kibocsátás tizedéért.

Építkezzünk fából

Első hangzásra furcsán hangzik az ötlet, azonban ha fából építkeznénk, akkor ezzel annyi szolgálatot tehetnénk a Földnek, mint a világon működő összes megújuló energiát termelő erőmű. Egy egyetemi tanulmány szerint amennyiben egy 5 emeletes épületet fából és nem beton és acél felhasználásával állítanánk elő, akkor kevesebb mint harmadakkora ökológia lábnyomot hagynánk magunk után. A Brit Kolumbia egyetem 18 emeletes kollégiumot épített fából, és nem elég, hogy rengeteg szén-dioxid kibocsátás került az alapanyagok révén megspórolásra, hanem az épület ráadásul folyamatosan megköti a légkörben található karbon molekulákat.

A tanulmány szerint az erdők és a faépületek menthetik meg a bolygót a klímakatasztrófától, aminek érdekében meg kellene állítani az erdőírtásokat és ösztönzőrendszert kellene kidolgozni a fa alapú építkezés elterjedésének elősegítésére. A két dolog együttes összekapcsolásával a falusiak és a városiak közötti feszültségek is nyugvópontra kerülhetnének, ugyanis a maguk módján mindketten hozzá tudnának járulni a kedvezőtlen klímaváltozás elkerüléséhez.

Felmerülhet a kérdés, hogy ugyanolyan biztonságos egy fából készült épület? Vagy esetleg nem ég könnyebben le? Meglepő, de a CLT típusú fa alapú anyag (Cross Laminated Timber) pont annyira tűzálló, mint a beton, és emellé még ugyanolyan stabilitást is biztosít. Az Egyesült Államokban több CLT-ből készült épület is található, a legjellegzetesebbek a Minneapolisban található 3T épület, a portlandi Carbon 12 névre hallgató épület, és az oregoni 6 emeletes kollégium. De nemcsak az Egyesült Államokban vetette meg a fa alapú technológia a lábát, hanem Kanadában, Norvégiában, Angliában, Ausztráliában és Norvégiában is találhatóak hasonló építmények.

Környezetbarát cement

A másik lehetőség, hogy megújuló energiából állítjuk elő a cementet. A hagyományos cement előállítása nagyon energiaintenzív tevékenység, ugyanis extrém magas hőmérsékletet kell előállítani hozzá, aminek következményeként önmagában a globális szén-dioxid kibocsátás 8 százalékáért felelős. Azonban a kutatók szerint megújuló energiával elő lehetne állítani úgy a cementet, hogy ne bővítsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megtermelt zöld árammal a vizet oxigénre és hidrogénre lehetne bontani, és amennyiben az áram ára kilowattóránként maximum 2 dollárcent lenne és a folyamat során keletkező széndioxidot valahogy neutralizálni lehetne, akkor még gazdaságos, azaz profitábilis is lehetne az új technológia.

A hagyományos cementet kálcium-oxid és kovasav kombinációjával állítják elő, rendkívül magas hőméréskleten. A kálcium-oxid előállítása pedig mészkőből történik, melyet 900 fokra kell felhevíteni. Azonban a víz elektrolízisével a mészkőből kálcium-hidroxid nyerhető, amiből már könnyedén kálcium-oxidot lehet előállítani. Sőt az elektrolízis során keletkező hidrogén és oxigén felhasználható lenne a megfelelően magas hőmérséklet előállítására. A kutatók még arra is tekintettel voltak, hogy a jelenlegi cement előállítási technológiában viszonylag kisebb módosításokat kelljen csak végrehajtani, hogy könnyebben adaptálható legyen az új előállítási módszer.

A cementgyártásban a dekarbonizáció hihetetlenül fontos, ugyanis 2060-ra a világon levő épületek száma megduplázódhat, mely azt jelentheti, hogy az elkövetkező időszakban havonta egy New York méretű épületegyüttes jöhet létre a világ egészét tekintve.

 

• építőipar
• klímakatasztrófa
• energia
• CO2