MENÜ
2024. árpilis 19.
Emma
A kávé a hosszú élet titka?

A kávé a hosszú élet titka?

index.hu

Hatvanéves korig nagyon ajánlott a kávéfogyasztás. Hogy utána mi lesz, azt nem tudni.

Szinte hetente jelennek meg cikkek a kávé ártalmasságával vagy jótékony hatásaival kapcsolatban. Mivel rengetegen fogyasztjuk (Amerikában a víz után a legkedveltebb ital, 517 millió csésze fogy naponta, Európában a finnek isznak a legtöbbet), érdemes újra górcső alá venni, mit tesz a szervezetünkkel a kávéfogyasztás.

Tanulmányok szerint a kávé biológiailag aktív vegyületei, például a koffein, segíthetnek távol tartani a gyulladásokat, a krónikus egészségi problémákat és még bizonyos rákos megbetegedéseket is.

Gyógyszer helyett

A Progress in Cardiovascular Diseases folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kávéban több mint 1000 biológiailag aktív vegyület található. Az egyik fő összetevője javítja a glükózanyagcserét és az inzulinérzékenységet, vagyis a szervezet cukorfeldolgozó képességét. Egy korábbi tanulmány szerint (Journal of the American College, 2013) azoknál, akik több mint hat csésze kávét ittak naponta, kisebb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik kettőnél kevesebbet ittak. A kávé vegyületei gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásúak, vagyis megakadályozzák vagy lelassítják a sejtek szabad gyökök által okozott károsodását (gyulladások, szív- és érrendszeri betegségek, rák).

A National Coffee Association adatai szerint a kávéfogyasztók 84 százaléka reggel biztos elfogyaszt egy csésze kávét, ha többet nem is, vagyis a legtöbben a koffein stimuláló hatása miatt isszák az aromás fekete italt. Ezenkívül megkönnyíti a légzést, mert ellazítja a tüdő izmait és kitágítja a hörgőket. Legkomolyabb hatása azonban a szívre van, mert ugyan megemeli a pulzusszámot, és a szívritmuszavarok előfordulását is növelheti, de rendszeres fogyasztása mégis mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét. Talán mert a kávéfogyasztás alacsonyabb testtömegindexszel jár együtt, így csökken a nagyobb súlyból eredő magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a szívelégtelenség kockázata.

A PROGRESS IN CARDIOVASCULAR DISEASES TANULMÁNYA ARRÓL IS BESZÁMOLT, HOGY A NAPI KÁVÉFOGYASZTÁS KIMUTATHATÓAN ÖSSZEFÜGG A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉVEL.
A Parkinson-kór például kevésbé gyakori a kávét fogyasztóknál, mint azoknál, akik nem isznak – a rendszeres koffeinfogyasztás nagyjából 25 százalékkal redukálja előfordulásának esélyét.

Hosszabb élet kávé mellett?

Egy 2020-as tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy a kávé és tea fogyasztása befolyásolja-e az élettartamot. A tanulmányban több mint 27 000, 65 és 81 év közötti nőt teszteltek, és azt találták, hogy a kávéfogyasztás nem függ össze az élethosszal, de annak az esélyét növelheti, hogy túléljük az ötvenes éveinket. A hatvanas évek utáni kávéfogyasztás már nem oszt, nem szoroz az életidőt illetően a vizsgálatok szerint.

Élethosszabbító elixír-e a kávé? Nem biztos, viszont ha nem fogyasztjuk, kimaradunk a koffein, az antioxidánsok és más, az italban található biológiailag aktív vegyületek egészségi előnyeiből. És most már az is bizonyítást nyert, hogy a napi több csésze kávé sem árt az egészségnek – legalábbis ebben a tanulmányban.