A halálos betegségeket okozó, azbeszttartalmú építőanyagok annak ellenére vannak jelen a magyar lakosság életében, hogy 2005 óta tilos a forgalmazásuk és felhasználásuk. , Főleg palatetők, illetve panelházak szigetelése formájában.

Brutális összegekbe kerülne a teljes azbesztmentesítés, erre jelenleg sem uniós forrás, sem állami támogatás nincs. A szakemberek szerint egyre sürgetőbb a helyzet, és a lakosság tájékoztatására is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Az azbeszt minden formája veszélyes az emberi szervezetre, évtizedes lappangási idő után tüdőrákot és egyéb mellhártya-megbetegedést (mezoteliómia) okoz; utóbbi gyakorlatilag egy év alatt halálhoz vezet.
Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány, és mivel nagy szakítószilárdságú, ellenáll a hőnek, illetve a legtöbb vegyi anyagnak, előszeretettel alkalmazták az építőiparban: remek szigetelőanyag, de tetőfedésre is alkalmas. Magyarországon jelenleg 150 millió négyzetméter azbesztpala van a házak tetején, illetve 150-200 ezer négyzetméter úgynevezett szórt azbeszt szigetelőanyagként beépítve, főleg panelházakban és köz-
épületekben (óvodákban, iskolákban, sportcsarnokokban).
A palában 10–15 százalék az azbeszt aránya, a többi cement, viszont a szórt azbesztben mindez fordítva van, tehát veszélyesebb is, mint a pala. 2005-től nem lehet azbeszttartalmú építőanyagokat használni, s a szakemberek régóta szeretnék elérni, hogy legyen egy országos azbesztmentesítő program: először a kétezres évek elején volt egy próbálkozás, abba az állam csak kényszerből szállt be anyagilag.
Mindez több mint tíz éve történt, azóta nem sok minden változott, az azbeszttel szennyezett lakóépületek mentesítését jelenleg egyáltalán nem támogatja az állam. Pedig önerőből nehézkes a finanszírozása, például a pala eltávolítása négyzetméterenként nettó 5 ezer forintba is kerülhet, vagyis egy átlagos méretű vidéki családi háznál nagyjából félmillióba. 

• azbeszt
• építőanyag
• tüdőrák