Arról a 2016-os „szenzációs” eseményről van szó, amikor egy fekete kalapos férfit ábrázoló, teljesen új Rembrandt-festmény látott napvilágot, amit a mesterséges intelligencia olajjal festett a vászonra. A Microsoft, az ING, a Delft Műszaki Egyetem és több holland múzeum közös projektjét leginkább azért ünnepelték világszerte, mert a mesterséges intelligencia ezúttal teljesen újat mutatott: kreativitásáról tett tanúbizonyságot.

Akármilyen hasonló és bizonyos értelemben eredeti, ettől ez még nem Rembrandt-kép – jelentette ki a Magyar Telekom Most Fórumán Germán Kinga művészettörténész. A MOME-n tanító szakember azt is hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre nem fér hozzá a transzcendenshez, például nem érti, mi az, hogy szerelem. Ugyanakkor a Rembrandt-ügynek mégis nagyon komoly a tétje, leginkább anyagi és jogi értelemben.
Az Európai Unió nem véletlenül tette közzé április elején legfrissebb tervezetét azzal kapcsolatban, hogy mesterséges intelligencia-fejlesztéseiket a jövőben mely irányelvek mentén kellene folytatniuk a tagállamoknak. A legfontosabb természetesen az etikus működés, ami elsősorban azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának kizárólag az emberek megbízásából és felügyelete alatt, csakis az emberiség szolgálatában szabad működnie, a törvények, illetve az adatvédelmi szabályok betartásával.
„Legyen szó képzőművészetről, zenéről, irodalomról vagy más kreatív tevékenységről, attól egyelőre nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia túlszárnyalja az embert. Ma viszonylag szűk mezsgyén teljesítenek jól a robotok, és minden gépi alkotás ugyanarra a rugóra jár” – magyarázta Gyires-Tóth Bálint, a BME mesterséges intelligencia szakértője. A mérnök hozzátette, valójában az „új” Rembrandt-kép is a deep learning eredménye: a gép nagy mennyiségű adatot gyűjtött, ez esetben a holland mester 346 festményét elemezte pixelről-pixelre, és az algoritmusok segítségével ezeket „mixelte” újra.
A neves brit Christie’s aukciósház tavaly októberi árverésén már kalapács alá került egy portré, amit szintén mesterséges intelligencia festett, ám az egyelőre privát adat, hogy új, műgyűjtő tulajdonosának pontosan hány (tízezer) dollárt ért a kép. Az összeg itt az algoritmust író fiatal „művészek” zsebében landolt, ám az egyelőre hatalmas jogi kérdőjel, egyben vadnyugati terep, hogy a gépi mű kinek a szellemi terméke. 

• mesterséges intelligencia
• robot