MENÜ
2019. árpilis 22.
Csilla, Noémi
A föld jövedelmezősége térségenként változik

A föld jövedelmezősége térségenként változik

hellovidek.hu

Hol élhet luxusban vagy szegénységben a földjéből? Térképen az igazság.

A vállalkozói jövedelem értéke 2017-ben összesen 716 milliárd forint volt, amely egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 134 ezer forint bevételt jelentett. A régiókban tág határok, 87 és 175 ezer forint közötti értékeket láthattunk a KSH adatai szerint. A mutató Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Dél-Dunántúlon az átlag körül alakult. A többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. (Az átlagon felül teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési kibocsátás és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét, a gyümölcstermesztési kibocsátás 53, a kertészeti kibocsátás 68%-át adta.)

Összességben a növénytermesztési jövedelmezőség az északi és a nyugati területeken gyengén alakult (100 ezer forint alatt hektáronként), ennél magasabb volt jövedelmezőség a Dél-Dunántúlon és az ország középső területén, de leginkább az alföldi régió az, ahol megéri ezt a tevékenységet végezni.

Más a helyzet az állattenyésztés kapcsán. Az „egy állategységre” vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 311 ezer forint volt. A mutató nagysága a régiókban nagy határok, 185 és 370 ezer forint között szóródott. A mutató Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kiemelkedő volt, 360 ezer feletti értékekkel, de az átlag felett alakult még Dél- és Észak-Alföldön.

A többi régióban jóval elmaradt az átlagostól, kifejezetten kevés jövedelemre lehet számítani ebből a tevékenységből az ország észak-nyugati, illetve középső részén.

A kiemelkedő régiók teljesítményét nem a növénytermesztés vagy állattenyésztés volumene magyarázza, hanem a mezőgazdasági termelés intenzitása. Itt a legmagasabb az egy „állategységre” jutó mezőgazdasági kibocsátás, amely 1,4 millió fölött alakult, hatékonyabb termelést eredményezve a régiókban.

Mennyi egy állategység?

Egy gazdaság állatállományát „állategységben” mérik. A különböző állatokhoz hozzárendelnek egy 0 és 1 közötti számot, ennek összege adja ki az adott gazdaság állategységben kifejezett méretét, ami segíti az összehasonlíthatóságot. Egy 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha 1 állategységnek számít, ahogy egy ló is. A tenyészkoca 0,5, a juh és a kecske viszont csak 0,15 állategység. A pulyka és a lúd viszont már csak 0,03, a kacsa pedig 0,02 állategységnek számít.
Ami a növénytermesztés és az állattenyésztés területi megoszlását illeti, az alföldi területeken nem meglepő módon többségében van a mezőgazdaság. Azonban mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból, Dél-Alföld, valamint Budapest és Pest régiók a kertészetitermék-, szőlő-, bor- és gyümölcskibocsátásból.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: Észak- és Dél-Alföld folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régióból a kibocsátás együttesen csupán 7,4, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarországról pedig 8,3%-a származott 2017-ben. A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között számottevő az eltérés.

A növénytermesztés aránya Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot, míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön volt átlag (35%) feletti.

(Címlapkép: MTI/Sóki Tamás)