A csárdás és a tojásírás a szellemi kulturális örökség tárában
A nemzeti örökség jegyzékében az öt újabbal együtt immár negyven elem szerepel.
A csárdás, a verbunk tánc, a magyar népi vonós zenekari formáció, a tojásírás hagyománya, a nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata került be idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. A jó megőrzési gyakorlatok regisztere pedig a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében zajló népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modelljével bővült - írja az MTI.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt a világ kulturális javainak megmentése, az érintett közösségek örökségének tisztelete, nemzeti, nemzetközi szintű tudatosítása érdekében.
Az UNESCO jegyzékében jelenleg négy magyar vonatkozású örökség szerepel:
- a mohácsi busójárás
- matyói népművészet
- magyar solymászat
- a kékfestés.
A nemzeti örökség jegyzékében pedig az öt újabbal együtt immár negyven elem szerepel. 2018-ban például a maglódi pünkösdi templomdíszítést, a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyományát, a magyarországi lipicailó-tenyésztést és a magyar vadászati hagyományokat vették fel a listára.