MENÜ
2019. augusztus 26.
Izsó
2102-ben fog egy magyar nő annyit keresni, mint egy férfi

2102-ben fog egy magyar nő annyit keresni, mint egy férfi

index.hu

Nagyjából nyolcvan év múlva számíthatunk arra, hogy eltűnik a nők és férfiak közötti kereseti rés.

A jelenlegi trendek alapján Magyarországon 2102 körül, azaz nagyjából nyolcvan év múlva számíthatunk arra, hogy eltűnik a nők és férfiak közötti kereseti rés. Számos európai ország erre már húsz év múlva számíthat.

A nemek közti kereseti rés (Gender Pay Gap) azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez globálisan kb. 30 százalék, az EU-átlag 16,7 százalék, Magyarországon 15,1 százalék. (Érdekesség, hogy a közszférában ez 2016-ban 11,8 százalék volt csak, tehát ott kisebb a különbség.)

A magyar kereseti rés alapvetően a következő okokra vezethető vissza:

  • kevés a női vezető (ezáltal kevés a sokat kereső nő)
  • a nők heti 26, a férfiak heti 9 óra láthatatlan munkát végeznek (ide tartozik a háztartás és pl. az önkéntes munka is)
  • a nők gyakrabban szakítják meg a karrierútjukat (pl. gyermekvállalás vagy idős családtag gondozása miatt)
  • oktatási és munkaerőpiaci szegregáció
  • egy állásinterjún kevesebbet tudnak kialkudni a nők, egyfelől kevesebbet ajánlanak nekik, másfelől maguk is kevesebbet kérnek.

A nemek közti fizetési különbséget többféle szervezet is méri és kutatja. A Világgazdasági Fórum 2016-os jelentésében például Magyarország a 144 ország közül a 130. helyen állt e tekintetben, de van olyan felmérés, amely az országot a középmezőnybe sorolja.

A PwC 2017-es jelentése azért különösen érdekes, mert az eddigi trendek alapján próbál meg következtetni arra, hogy a fizetési különbség mikor fog eltűnni. A főbb megállapítások:

A bérszakadék eltüntetéseben Új-Zéland, Szlovénia és Lengyelország áll a legjobban.
A legrosszabbul Korea, Japán és Németország.
Várhatóan 20 éven belül megszűnik a bérszakadék Lengyelországban, Luxemburgban, Belgiumban, Írországban és Görögországban.
Magyarországon az előrejelzés szerint ez 2102-ben jön el.

Az keres, aki dolgozik

A fizetési különbségek mögött és mellett ott vannak a foglalkoztatottsági és az oktatásbeli eltérések is. Az Eurostat 2015-os adatai szerint a nők foglalkoztatottsági rátája Svédországban, Finnországban és Észtországban a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Olaszországban és Máltán. Magyarország a középmezőnyben van, 42,6 százalékkal. Ez azonban jócskán elmarad attól, amit a kormány 2006-ban ígért. A nemzeti célkitűzés szerint 2008-ra 51,8; 2010-re 53,2 százalék lett volna a nők foglalkoztatottsága.


Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon a nők inaktivitási rátája is igen magas, egyrészt a hosszúra nyúló gyermekgondozási időszak, másrészt a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulása miatt. Ugyanakkor a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából az elmúlt 25 év legfontosabb változása az volt, hogy már nemcsak a gyes, de a gyed mellett is dolgozhatnak a nők.

Magyarországon a nők körében 11,8 százalék a korai iskolaelhagyók aránya (azaz a 18-24 évesek között ilyen arányban rendelkeznek csak középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel), az uniós átlag 9,2 százalék.

Viszonylag jó a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a 30-34 éves nők 44 százalékának van diplomája), ugyanakkor nagyon aggasztó, hogy a magyar nők egy diplomával a zsebükben mindössze kétharmadnyi fizetésemelkedésre számíthatnak a férfiakkal összehasonlítva.

Példaképek kellenek

A fiatal nőknek nyújtott minta és a kormányzat elhivatottsága miatt is különösen fontos, milyen arányban dolgoznak, de leginkább látszanak a nők a politikában.

A Global Gender Gap című jelentés szerint Magyarország helyezése a politikai pozíciók tekintetében sokat romlott: 2006-ban a 82., 2017-ben már a 138. helyen álltunk. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a teljes magyar kormányzati elit (miniszterelnökök, miniszterek, államtitkárok) nagyjából 10 százaléka volt nő. A jelenlegi kormányban egyetlen női minisztere van, de 10 nő tölt be államtitkári pozíciót.

A kultúra és a média területe legalább olyan fontos, mint a politikáé. Egyfelől leképezik a meglévő különbségeket, másrészt nehezítik a fiatal generáció előre jutását. Ha egy fiatal lány nem látja, hogy nők vannak kulcspozícióban, ő maga sem gondol rá, hogy ott lehetne.

Az Európai Parlament 2018-as kutatása szerint a 2010 és 2013 között bemutatott legnépszerűbb amerikai, francia, német és angol filmek szereplői között egyharmad volt a nő, akik férfi társaiknál sokkal gyakrabban mutatkoznak hiányos öltözékben vagy meztelenül.

Az unióban dolgozó újságírói és kommunikációs végzettségűek 70 százaléka volt nő 2017-ben, de vezető pozícióban csupán 30 százalék volt. A Global Media Monitoring Project 2015-ös jelentése alapján (114 országot vizsgáltak) a magyar hírműsorok szereplőinek 21, riportereinek 41 százaléka volt nő, a televíziós műsorvezetők 36, a rádiós hírolvasók 45 százaléka volt nő.